Ökotárs Hírlevél 2011. május

Adományi Bizottságunk döntéseiből

Az Ökotárs Alapítvány Adományi Bizottsága 2011. február 15-i ülésén egyszerre döntött a Zöldövezet 2010 program második fordulójára (január 7-i határidővel) benyújtott projekttervekről és a Civil érdekérvényesítés és közösségfejlesztés felhívásra 2010. végéig beérkezett pályázatokról.

A MOL Csoporttal közösen immár hatodik alkalommal meghirdetett Zöldövezet program továbbra is közösségi funkciójú zöld területek létesítését, fejlesztését és rehabilitációját támogatja civil szervezetek kezdeményezésére (iskolákkal illetve iskolai csoportokkal együttműködve) az ország egész területén. A második fordulóba jutott pályázók az őszi hónapok folyamán dolgozhattak a korábban benyújtott ötlet részletes megtervezésén és a helyi közösség bevonásán. Ezt szeptemberben két egynapos képzéssel is igyekeztünk segíteni, a „Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret?” kézikönyvben leírt elvek és módszerek mentén. A tervezési folyamat eredményeként benyújtott 39 érvényes pályázat közül a Bizottság kereken harmincat részesített támogatásban, összesen 14 982 735 Ft értékben; az odaítélt támogatás 22 500-tól és 967 ezer forintig terjedt.

A benyújtott pályázatok közül néhány nagyon különleges színfoltot képvisel: a HUMAN-NET Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési Alapítvány például Nyíregyháza legnagyobb szegregált negyedében, a zömében romák lakta Huszár telepen kíván nagyobb szabású közterület fejlesztésbe fogni az ott élők bevonásával. A telep központját képező, elhanyagolt állapotú teret a növénytelepítésen túl a gyalogutak rendbehozásával, padok építésével és szobor felállításával kívánják parkká varázsolni, erősen támaszkodva a helyi lakók munkájára. A Zala megyei Magyarszerdahelyen működő Tudat Mezsgyéjén Alapítvány pedig a Fogyatékosok Rehabilitációs Intézete és Otthonaként szolgáló helyi kastélyparkot fogja megszépíteni, a falubeliek és a bentlakók közös összefogásában! Az otthon lakói már a tervezési folyamatból is aktívan kivették a részüket, az új javaslatukba épült be egy szabad téri foglalkozások megtartására is alkalmas pihenőhely a tervekbe. Emellett több olyan, most már rendszeresen „visszajáró” pályázó is részesült támogatásban, akik hosszú évek óta csinosítják szűkebb környezetüket folyamatosan fejlesztve annak zöld területeit – ilyen például a Mihálygergéért Alapítvány (ők immár harmadik alkalommal voltak sikeresek, sőt korábban a Zöldövezet Díjat is elnyerték), az Aquincum-Mocsáros Egyesület vagy a Palotás Ifjúságáért Alapítvány. A nyertesek teljes listája megtekinthető a http://zoldovezet.okotars.hu oldalon.

A Civil érdekérvényesítés és közösségfejlesztés programra októbertől a tavalyi év végéig lehetett beadni pályázatokat. Ez idő alatt meglepően nagyszámú, összesen 52 projektterv érkezett, amely közül végül 19 részesülhetett összesen 11,24 millió Ft támogatásban. Néhány közülük: 

• Magyar Közlekedési Klub, Budapest, - 400 000 Ft, ’Helyi érdekérvényesítés segítése a Kál-Kápolna-Kisterenye vasút újraindításáért’
  Az 2007. március 4-e óta szünetelő szárnyvonal újbóli megnyitásához a térségből kérték az MKK segítségét. Az MKK szakmai munkájával erősíti a helyi csoportok érdekérvényesítő tevékenységét: lobbianyagot készítenek a helyiek vitaanyagai alapján, döntéshozókat keresnek fel, kerekasztal-fórumokat szerveznek, mindezt a helyiekkel szoros együttműködésben.

• Polyán Egyesület, Mikóháza – 700 000 Ft, ’Mikóházi fenntarthatósági terv felé’ 
  A kis zempléni faluban megvalósuló program célja, hogy érték alapú közös jövőképet hozzon létre Mikóházán, amely alapján a helyiek bevonásával a szervezet egy fenntartható falu programot dolgozhat ki. Ennek érdekében közösségi eseményeket szerveznek, amelyeken a helyi termékek értékeiről esik szó, majd pedig egy – az állampolgári tanácsra alapozó módszer szerint – párbeszéd körökben fejtik ki a téma mélyebb rétegeit. A közös gondolkodás eredményeire alapozva készül majd az a fenntarthatósági terv, amelyet az önkormányzati testület elé terjesztenek.

• Tabulapláza Alapítvány, Nyíregyháza – 700 000 Ft, ’Érdekérvényesítés a városban élőkért – döntés előkészítés másként’
  
  
  

  
  Az alapítvány célja, hogy kapcsolatot teremtsen a városlakók és a városirányító döntéshozók között az ún. Élő Újság módszerrel. Ez egy olyan közéleti-kommunikációs eljárás, amely során az előzetes felmérések, egyeztetések alapján kijelölt témakörökben felkészült szakemberek, valamint helyi vezetők és az érintett lakosok találkoznak, és egy „szerkesztő” irányítása mellett „írják meg” az Élő Újságot. A módszer lényege, hogy aktív közreműködést tesz lehetővé a résztvevők számára a közösségi hírek alakításában, s ezáltal egy más befogadói közeget teremt meg.

• Káva Kulturális Műhely, Budapest – 400 000 Ft, ’Civil érdekérvényesítés a DICE projekt eredményeire építve’
  A program célja, hogy drámapedagógiai eszközöket használva  segítse a fiataloknak abban, hogy különböző társadalmi, etikai, életvezetési kérdések kapcsán véleményüket ki tudják fejezni, azokat másokkal demokratikus keretek között meg tudják vitatni. A műhely 9 éve foglalkozik hátrányos helyzetű (főleg roma) fiatalokkal is. Most egy olyan 10 oldalas kiadvány elkészítésére kaptak támogatást,  amelyben a döntéshozók számára mutatják be módszerüket, mint az érdekérvényesítés fejlesztésének egyik eszközét. A Káva a hosszabb távú célja, hogy az oktatási rendszerben nagyobb hangsúlyt kapjon a drámapedagógia, s ennek eredményeként a közéletben jobban részt venni tudó diákok kerüljenek ki az iskolapadok mögül.

Magyar Civilek Norvégiában

 Április 4-8. között a Norvég Civil Támogatási Alapban nyertes civil szervezetek 13 képviselője tanulmányúton vehetett részt Oslóban, azzal a céllal, hogy megismerkedjenek a norvég civil szektor működésével, kapcsolatokat építsenek illetve bemutassák, hogy mire is költötték magyar szervezetek a norvég adófizetők pénzét.

 A résztvevőket a lebonyolító alapítványok még januárban választották ki a támogatottak körében meghirdetett pályázaton, több mint negyven jelentkező közül. Listájuk olvasható a http://www.norvegcivilalap.hu oldalon – őket a lebonyolító alapítványok közül Ökotárs, az Autonómia és a Kárpátok Alapítványt egy-egy munkatársa is elkísérte. A tanulmányút szakmai programját a Norvég Helsinki Bizottság szervezte. Az Oslóban töltött három nap alatt összesen 13 norvég civil szervezettel volt módunk megismerkedni. Néhány példa közülük: Norvég Gyermek és Ifjúsági Tanács, Bellona Alapítvány, Norvég Folklórmúzeum, Kulturális Örökségvédelmi Igazgatóság, Norvég Királyi Fejlesztési Társaság, Norvég Felnőttképzési Egyesület, Ifjúsági Vörös Kereszt, Civil Szervezetek Norvégiai Szövetsége.

A találkozókon az egyes vendéglátó norvég szervezetek bemutatták tevékenységüket, és volt lehetőség visszajelzésekre, kérdésekre is. Utóbbiakra a program sűrűsége, az idő szűke miatt sok esetben sajnos kevesebb idő jutott, mint szerettük volna, de az előadók nyitottak voltak arra, hogy utólag is megkereshessük őket további kérdésekkel, esetleges együttműködési szándékkal. Ez alatt a rövid idő alatt is kaptunk egy általános képet a norvég civil szféra működéséről – amely nagyon különböző az idehaza megszokottól –, néhány emblematikus vagy éppen kisebb szervezet konkrét tevékenységéről, és betekintést nyerhettünk az egyes szakterületekbe.

A szakmai programok után igyekeztünk bejárni Oslót, mindenki ízlése és érdeklődése szerint, akár egyénileg, akár kisebb, spontán szerveződő csoportokban. A „kötelező” nevezetességek – Vigeland szoborpark, Királyi Palota, Munch Múzeum, oslói fjord, kikötő – mellett még izgalmasabb kalandjaink is voltak: elmentünk a bevándorlók negyedébe, illetve néhányan részt vettek az Egyházi Városi Misszió ételosztással egybekötött istentiszteletén.
A szakmai programokról részletes beszámolókat olvashatnak a www.norvegcivilalap.hu oldalon.

Megjelent: " Ki érdemes a köz bizalmára?" - Tanulmány a közhasznúsági rendszer reformjáról

A Civil-Társ program keretében és támogatásával jelent meg az Európai Nonprofit Központ (ECNL) által végzett elemzés és koncepció a közhasznú szervezetekről szóló törvény reformjáról. A könyvecske megjelenése szerencsésen egybeesik a Kormány által már korábban bejelentett, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról és átdolgozásáról szóló tervekkel.

A tanulmány elkészítését széleskörű tájékozódás előzte meg: összeállítói interjút készítettek civil szervezeti vezetőkkel és más érintettekkel - kormányzati és adójogi szakemberekkel, a bíróság és az ügyészség képviselőivel, illetve a társadalom más érdekcsoportjainak (az egyházaktól a hegyközségeken át a szociális szövetkezetekig) – megkérdezésével, áttekintették hatályos jogszabályokat és a nemzetközi gyakorlat trendjeit is. A megkérdezettek egyöntetű véleménye alátámasztotta, hogy a közhasznúság rendszere jelen formájában kiüresedett, tartalmatlanná vált: a civil szervezetek és a többi szereplő is elsősorban az állami pályázaton való indulás feltételeként, és nem valódi minősítésként tekintenek rá.>

tanulmány ezért átfogó javaslatokat fogalmaz meg egy tényleges jelentéstartalommal bíró, működő közhasznúsági rendszer irányába. Kiindulópontja a „köz” fogalmának meghatározása, a közhasznúság célja – e tekintetben két markánsan eltérő (nyugati- és kelet-európainak is nevezhető) irányzatra mutat rá. A mai nyugat-európai (és tágabban véve, a fejlett országokbeli) értelmezés szerint a közhasznúság elsősorban a civil szervezetek iránti közbizalom erősítését és elismerését szolgálja, amelyben az állam közvetett kedvezmények biztosításával egyfajta „közvetítői” szerepet játszik a szervezetek és az őket támogatni kívánó polgárok között. Ezzel szemben a térségben, így Magyarországon is egyre erősödő szemlélet alapján a közhasznúság az állam bizalmának a kiérdemlését jelenti, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy az emberek támogatják-e az adott szervezetet. Mivel az állam szerepe inkább a támogatásra irányul, e felfogás szerint a közhasznúság értelmezésében egyre erősebb szerepet kap a közvetlen kedvezményekre (költségvetési támogatásra) való jogosultság.

A tanulmány készítői egyértelműen az előző, szélesebb értelmezés mellett teszik le voksukat, javaslataik is ennek fényében születtek. A közhasznúság fogalmának tartalommal való megtöltéséhez az egyik oldalon újra kell gondolni a státusz megszerzésének feltételeit, illetve a közhasznú szervezetek beszámolási rendszerét és felügyeletét. A jelenlegi, tisztán adminisztratív és formális elbírálás helyett a közhasznú minősítést a szervezet tevékenységét, eredményeit is figyelembe vevő indikátorok alapján lenne célszerű odaítélni, és ennek ellenőrzésére, nyilvános nyomon követésére is szükség lenne. (A jelenlegi rendszerben ugyanis a már egyszer megszerzett közhasznú státuszt szinte lehetetlen elveszíteni, a feltételek nem-teljesítése nem von érdemi szankciót maga után.)

A másik oldalon viszont a hatékonyabb megvalósulás alapvető feltétele, hogy a közhasznú státuszhoz valódi, a civil szervezetek működését és forrásszerzését érdemben könnyítő kedvezmények járuljanak. A különböző típusú szervezeteknek biztosított kedvezmények széles körű áttekintése (amely a könyv függelékében táblázatos formában is megtalálható) egyértelműen rámutatott, hogy ma szinte alig van olyan kedvezmény, ami kifejezetten és csak a közhasznúsághoz kapcsolódna. A kívánt társadalmi hatás – a közösségi felelősségvállalás, a társadalmi tőke és a társadalmi vállalkozások erősödése – azonban csak akkor érhető el, ha a kedvezményrendszer motiváló, ösztönző hatással van mind a kedvezményezett szervezetekre, mind pedig az őket támogató közösség tagjaira nézve. Ezt elsősorban adókedvezményekkel, másodsorban – esetleg – járulék- és hitelfelvételi könnyítésekkel lehet elérni.
A tanulmányt megjelenése után megküldjük a témában érintett minisztériumok és más állami szervek képviselőinek, a döntéshozóknak és döntés-előkészítőknek, remélve, hogy javaslataink beépülnek a most zajló jogalkotási folyamatokba, amelyek eredményeként valóban a civil szervezetek működését segítő és társadalmi támogatottságát növelő új törvények születnek majd.

Elindult az Év Fája 2011 vetélkedő

Április 17. óta lehet jelöléseket benyújtani az Év Fája 2011 vetélkedőre. Az Ökotárs Alapítvány a Fővárosi Állatkertben tartott Földfesztiválon hirdette meg az idei versenyt. Standján a felnőtteket „fás” totóval, a gyerekeket társasjátékokkal várták munkatársaink és önkénteseink

A kezdeményezés 2010-ben nem várt érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig összesen 125 fát jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A döntőbe jutott 13 fára összesen 16 037 érvényes szavazat érkezett, amelyek közül a nyertes Letenyei Platán 4346 szavazatot kapott. A platán a 2011 elején lebonyolított európai versenyen harmadik helyezést ért el. A második ízben meghirdetett Év Fája pályázat is az Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A vetélkedő célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra.

Az Év fája vetélkedő keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keressük, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál – vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. Az Év Fáját egyének és közösségek is jelölhetik, akár baráti társaságok, családok, iskolás csoportok, civil szervezetek, önkormányzatok vagy vállalkozások. A vetélkedőre jelölt fákból az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12-13 döntőst választ (a beérkező jelölések számának függvényében). Ezek közül az ősz folyamán a közönség szavazással választhatja ki kedvencét - az Év Fája a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz!
A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet díjátadó ünnepség keretében nyújtunk át a fát jelölőknek. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére, vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség, ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére lehet felhasználni.
 

A jelölésnek tartalmaznia kell:

• a fa történetét (lehet mítosz, legenda, személyes történet vagy történelmi tény);
• a fa pontos helyét (település, utca, régió, esetleg GPS koordináta);
• egyéb adatait (faj, magasság, kor, átmérő);
• egy fényképet a fáról.

(Amennyiben a jelölt fa magántulajdonban van, érdemes a tulajdonostól engedélyt kérni a fa nevezéséhez.)
2011-ben először a „Hős Fa” kategóriában is várunk nevezéseket. Erre a címre olyan fák jelölését várjuk, melyek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy épp küzdenek még most is. Ezzel a kategóriával nemcsak arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a közvetlen környezetünkben élő fák is számtalan veszélynek (kivágás, elszáradás stb.) vannak kitéve, de szeretnénk - legalább jelképesen - elismerni azok áldozatos munkáját is, akik készek tenni megmentésük érdekében, valamennyiünk javára!

Az Év Fája címet egy fa csak egyszer kaphatja meg, de a versenyben a korábban már jelölt fák is részt vehetnek! A jelöléseket a http://evfaja.okotars.hu oldalon lehet beadni, az ott található adatlapon.

Év Fája  a facebookon

Vasfüggöny Tanút

„Jó gyakorlatok a Vasfüggöny Túraút mentén” címmel rendezett április 16-20. között tanulmányutat 12 zöldutas (a jövő nemzedéket képviselő 2 gyermek) számára az Ökotárs Alapítvány és a Zöldutak Módszertani Egyesület a nyugati határvidéken működő ökoturisztikai kezdeményezések megismerése és megismertetése érdekében. A Vasfüggöny Túraút (melynek kijelölését az egykori vasfüggöny mentén az érintett országok párhuzamosan szervezik) és a nyomvonala mentén húzódó, sokáig elzárt, így természeti és kulturális értékeit szinte érintetlenül őrző térség ideális terep az ökoturizmus szervezői és a közönsége számára is.

Az ötnapos út első állomása Velem volt, ahol a Vas Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa, Lukács Gábor mutatta be az általa évek óta koordinált, elsősorban a gyalogos turizmust és túrázást célzó tevékenységeket, illetve a Vasfüggöny Túraúthoz kapcsolódó gyalogos ösvények fejlesztését, karbantartását célzó projekteket. Velemből a csapat Kőszegre buszozott, ahol egy rövid városnéző séta alkalmával megismerhették az Írottkő Natúrpark Egyesület által létrehozott és működtetett fűszernövény kertet és Natúrboltot – itt a Natúrpark területén tevékenykedő kézművesek és helyi kistermelők portékáit csodálhatják és vásárolhatják meg az érdeklődők. Este a Kőszegi Borok Házában Bakos György, az egyesület elnöke meggyőzően ecsetelte, hogy igenis létezik összefogás, kölcsönösen előnyös együttműködés az értékőrző kézművesek, turisztikai szolgáltatók, kistelepülések és városok között is - ezt bizonyítja az Írottkő Natúrpark közel 15 éves, sikeres működése. 

Kőszegről – egy Cákra tett kerékpáros kitérő után - az út a Fertő-tóhoz, a Fertő-Hanság Nemzeti Park ausztriai tükörintézménye, a Neuseedler See National Park látogatóközpontjába vezetett, ahol 3 helyi, turizmusszervezéssel is foglalkozó szervezet mutatta be az osztrák jó példákat. Másnap szintén itt, Illmitzben folytatódott a „képzés” – ekkor Alois Lang, a Nemzeti Park turizmusért felelős munkatársa ecsetelte, hogy hogyan tud térségi szinten hatékonyan és sikeresen együtt működni a Nemzeti Park a helyi turisztikai szervezetekkel és a földtulajdonosokkal.

Ausztriából az Őrségbe buszoztak vissza a résztvevők, ahol Őriszentpéteren, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Harmatfű Oktatóházában egy fórumon vettek részt, amely a Vasfüggöny Túraút mentén tervezett európai kerékpáros útvonal-hálózat, az Eurovelo13 tervezéséről és a helyiek bevonásáról szólt. Másnap pedig az Őrségi Nemzeti Park túravezetőjének kalauzolásával, kerékpáron ismerkedtek a környékkel: sok más program mellett házi sajtot kóstoltak és betekintést kaptak a családi gazdálkodás szépségeibe és nehézségeibe is a Ferenczi Portán. 

Az Őrségből dél felé, a Kerka-vidékére vették az útirányt. Itt első állomás Kerkaszentkirály volt, ahol a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület elnökével, a település polgármesterével, Pál Zoltánnal találkoztak. A település közösségi- és vendégházának (amely az egykori, gazdag molnár család 600 m2-es lakóházából lett kialakítva) bemutatása után a polgármester az egész társaságot meghívta a falu fölötti szőlőhegyen található pincéjéhez, egy hangulatos bográcsos-borozgatós vacsorára.
A tanulmányút utolsó napjának délelőttjén a szakmai program a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport munkaszervezetének megismerésével folytatódott (Török Henrik munkaszervezet vezető mutatta be), majd a Lenti és Vidéke Térségfejlesztési Ügynökség munkatársai tartottak beszámolót egy nagyméretű, ám igazán sikeresnek nem nevezhető turisztikai projektről, a Muránia idegenforgalmi régió fejlesztéséről. Az előadás tanulságos beszélgetésben folytatódott, majd egy rövid séta után kellemes, 12 km-es bringatúrával zárták a napot. A zöldutasok szerdán este fáradtan, de tele hasznos és szép élményekkel érkeztek meg Budapestre, a Hősök terére.

További információ:

Móra Veronika
igazgató, Ökotárs Alapítvány
411-3510