Karácsonyi Ökotárs Hírlevél 2011

Díjat kapott a Zöldövezet program

A Magyar Adományozói Fórum Társadalmi Befektetések Díját nyerte el a „Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program” kategóriában a MOL és a Zöldövezet Program. A december 1-én a Kogart Házban tartott díjátadón Kelenvölgyi Ágnes szponzorációs vezető köszönőbeszédében külön kiemelte az Ökotárs szerepét az immár 6 éve futó program sikerében.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj a hazai vállalatok társadalmi felelősségvállalását elismerő szakmai díjak között az egyetlen, amely a CSR-hoz kapcsolódó tevékenységek közül a társadalmi befektetési programokra fókuszál, és a bírálat során előtérbe helyezi a társadalom és a vállalat számára megteremtett közös értékeket, az elért eredményeket és hatást. Az augusztusban meghirdetett, a hazai vállalatok körében nagy érdeklődéssel kísért megmérettetésen összesen 26 vállalat 34 támogatói programja indult.

A partneri együttműködésben megvalósuló Zöldövezet program célja közösségi funkciójú zöld területek létesítésének, fejlesztésének és rehabilitációjának támogatása civil szervezetek kezdeményezésére (iskolákkal illetve iskolai csoportokkal együttműködve) az ország egész területén. A programban egymás erősítve ötvöződnek a környezetvédelmi és közösségfejlesztési elemek – a 2010-ben elvégzett felmérés eredményei rámutattak, hogy a pályázat eredményeként létrejött a zöldterületet a helyszínek háromnegyed részében napi szinten használják az ott élők, illetve a részt vevő települések 82%-ában így vagy úgy, de még ma is téma a program keretében elvégzett munka. Elsősorban a helyi híradások és a “szájhagyomány” révén több százezer embert sikerült elérni, akik közül több tízezren tevőlegesen is részt vettek a növénytelepítési, parkszépítési munkálatokban országszerte. Egy-egy sikeres Zöldövezet pályázat nyomán a szervezetek egyenként átlagosan öt további természet- vagy környezetvédelmi közösségi programot valósítottak meg. Az Ökotárs és a MOL támogatása kulcsfontosságú volt a helyi kezdeményezések elindításában, de a szervezetek az adomány minden forintja mellé további négyet tettek helyi forrásokból, túlnyomórészt természetbeni és önkéntes felajánlások formájában.

Gratulálunk vállalati partnerünknek a sikerhez, és is büszkék vagyunk a program eredményeire; bízunk abban, hogy még sokáig folytathatjuk közös munkát!

Forrás: http://donorsforum.hu

Adományi Bizottságunk döntéseiből

Az Ökotárs Adományi Bizottsága november 22-i, maratoni ülésén hozott döntést a „Civil érdekérvényesítés és közösségfejlesztés” felhívás harmadik és egyben utolsó körben beérkezett pályázatokról.

Az október 10-i határidőig rekordszámú, összesen 102 pályázatot nyújtottak be civil szervezetek a program on-line felületén keresztül (http://adomanyi.okotars.hu). A pályaművek olvasása során azonban kiderült, hogy közülük sok egyáltalán nem vagy csak nagyon áttételesen felelt meg a felhívás célkitűzésének, ami szerint: „a program célja a civil szervezetek érdekérvényesítő, érdekképviseleti és a közösségi részvételt szolgáló tevékenységeinek megerősítése és fejlesztése, elsősorban - de nem kizárólag - vidéki településeken, bármely témában vagy ügyben, amennyiben az a köz javát szolgálja.”

A nagyszámú és nagyon sokféle – kicsi-nagy, fővárosi-vidéki – szervezettől beérkező pályázat is jelzi, hogy milyen nehéz időket él meg a hazai civil szektor: az állami támogatások drasztikus szűkülése, uniós pályázati kiírások csúszása miatt sok szervezet minden lehetőséget megpróbál megragadni. Az Ökotárs rendelkezésére álló keretösszeg – amelynek forrása a Trust for Civil Society in CEE támogatása – végül összesen 25 pályázat támogatását tette lehetővé, amelyek összesen 11 445 000 Ft-ot kaptak. Az egyedi adományok nagysága 225 ezertől 800 ezer forintig terjedt. Néhány az érdekesebb projektek közül:

Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv), Budapest – 600 000 Ft: A nemrégiben alakult szövetség a szövetkezeti – ezen belül a szociális szövetkezeti - modell népszerűsítését, a szövetkezeti tagok képzését, a szövetkezetek támogatását tűzte zászlajára, mindezt a helyi közösségek fenntarthatósága érdekében. Más érdekképviseletekkel együttműködve törekszik a szociális szövetkezeti érdekek képviseletére és érvényesítésére a jogalkotásban és az állami döntéshozatalban. Jelenleg 19 szociális szövetkezet a tagja, de a hálózatot folyamatosan bővítik. A közeljövőben elnökségi ülések keretében fogják járni az országot: minden hónapban más településen gyűlnek össze a helyi érintett tagokkal, döntéshozókkal, piaci szereplőkkel, s beszélik át az épp aktuális problémákat, valamint szövögetik a hosszú távú terveket. Pályázatukban ehhez az egyeztetés-sorozathoz, valamint egy, a szövetkezetek működését bemutató kiadvány elkészítéséhez kértek támogatást.

Magyar Közlekedési Klub Egyesület, Budapest – 495 000 Ft: A vasút és a Volán buszok menetrendjének összeállítását a Közlekedésszervező Irodák (KI) végzik, melyek jelenleg 5 területre osztva, Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs és Szombathely központtal működnek (www.kti.hu). Sok utas azonban azt sem tudja, hogy léteznek ezek az irodák, s hogy panaszaikkal, javaslataikkal a területileg illetékes egységhez fordulhatnak, sőt, részt vehetnek az irodák éves menetrendet egyeztető kistérségi fórumain is. A projekt során az egyesület utastapasztalatokat gyűjt, valamint aktivistákat toboroz, hogy minél tájékozottabban és a helyieket bevonva, valós lakossági igényekkel jelenhessenek meg az 5 régió menetrendi fórumain.

Szederkény Egyesület, Zalkod – 765 000 Ft: Az egyesület megalakítását (2011) a tagok 6 évnyi közös gyakorlati, szakmai munkája előzte meg. Ebben a projektben az egyesület egy, a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiához kapcsolódó szakmai koncepciót kíván bemutatni a Vidékfejlesztési Minisztérium döntéshozóinak, helyi szakembereknek, gazdálkodóknak, szakirányú egyetemi oktatóknak és diákoknak. Az átfogó javaslat célja az ésszerű vízgazdálkodás kialakítása, a természetes tájszerkezet megőrzése. Az egyesület szerint ennek elemei ma nem érvényesülnek, mert a gazdálkodók és a döntéshozók nem látják át a víz elvezetésére épülő tájhasználat veszélyeit, illetve a vízvisszatartásra épülő gazdálkodás lehetőségeit. A projekt ezen kíván változtatni a módszerek és lehetőségek bemutatásával elméletben (fórum), valamint gyakorlatban (lehalászás bemutatása, tájtagolás) egyaránt. A tevékenységekről kampányfilm készül.

Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete, Kunadacs – 100 000 Ft: A szervezet 1999-ben alakult, tagjai a felső-kiskunsági kistérségben élő közösségi munkások. Az Egyesület közösségfejlesztő programjának célja, hogy egy alföldi kistelepülésen, Kunadacson, a helyi gyerekek és fiatalok felkészüljenek a Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat megalapítására. A kistelepülésnek ugyanis alapvető érdeke, hogy azok a fiatalok, akikre a település jövője épül, fokozatosan elköteleződjenek a közösség ügyei iránt, amelyhez olyan alkalmak és helyek kellenek, ahol a szocializációs közeg pozitív mintát sugároz. A projekt lényege, hogy egy olyan, fiatalokból álló közösség alakuljon ki, amely képes az érdekeit, szükségleteit, vágyait a felnőtt társadalom felé közvetíteni. A közösséghez tartozás erősítése, a demokratikus minták elsajátítása, valamint a jövőkép megfogalmazása lehetővé teszi, hogy a fiatalok a jövőben aktív résztvevői legyenek a település életének, s ezzel számukra a település megtartó ereje is növekedjék.

Válaszúton Alapítvány, Törökszentmiklós - 550 000 Ft: Az alapítvány célja, hogy a környezetkárosító és hulladékgazdálkodási szempontból is előnytelen hulladékégetők felépülését megakadályozza, illetve a már működő égetőművek esetében erősítse a civil kontrollt. Mindezt a helyi civil szervezetek támogatásával, szakértői munkával, az internet és a média hatékonyabb kihasználásával kívánja elérni. A pályázat benyújtásakor a szervezet a következő konkrét ügyekben volt aktív: 1. a Nyergesújfalura tervezett hulladékégető cementgyár, 2. Dunaújváros új kommunális hulladékégetője, 3. a győri veszélyeshulladék-égető kapacitásbővítése. A pályázat segítségével újabb ügyeket is szeretnénk felvállalni, többek között a következőket: a kengyeli plazmaégető, az új dél-pesti égető, valamint a beremendi cementgyári együttégetés esetét.

Szociális Építőtábor Egyesület, Budapest – 650 000 Ft: A szociális építőtábor különböző társadalmi csoportok együttműködésén alapuló komplex program. Célja, hogy olyan, szociális bérlakásokban élő családok ledolgozhassák tartozásukat az önkormányzat felé, akik lakhatása – adósságaik miatt - veszélybe került. A táborok ideje alatt önkéntesek bevonásával segítenek az érintett családoknak abban, hogy rendbe tegyék és felújítsák a házukat. Ennek eredményeként az önkormányzati ingatlanok értéke növekszik, miközben a munkával az adósok ledolgozhatják tartozásukat vagy annak egy részét. A mostani projekt során az egyesület olyan önkormányzatokat és a hozzájuk tartozó kisközösségeket keres fel, ahol ez a veszélyeztetett célcsoport nagy súllyal van jelen, majd ezek közül kiválasztják azt a települést, ahova megszervezik a 2012. évi építőtábort. A szociális építőtábor helyszínén egyéni és csoportos tanácsadással, lakossági fórumokkal és közösségfejlesztéssel teszik képessé és készítik fel a helyi közösséget a nagyszabású közös munkában való részvételre. A csapat az előző két évben Nagykanizsán, valamint 3 Tolna megyei településen (Bonyhádon, Tevelen és Kisvejkén) segített a rászorulóknak, a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának köszönhetően.

Bővebb információ: Balogh Emese programvezető, emese@okotars.hu

Az Év Fája 2011 - eredményhirdetés és díjátadó

Ünnepélyes esemény keretében november 24-én derült fény az Év Fája 2011 verseny győzteseire. A két nyertes egy-egy hársfa lett, az egyik Felsőmocsoládról, a másik Ötvöskónyiból. A versenyt immár másodszor rendezte meg Magyarországon az Ökotárs Alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez; így a felsőmocsoládi hársfa nemzetközi szinten is megküzdhet majd az Év Fája címért. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az ötvöskónyi hársnak, mert az, bár élete már többször is veszélybe került, hősies módon minden csapást túlélt.

A vetélkedőre idén összesen 92 fát neveztek, s bár egy-egy fa mögött néhol egy egész iskola vagy település állt, a két győztes idén magánemberek nevezése útján került a döntőbe. A nevezett fák közül tizenkettőt választott ki az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije, melyekre szeptember elejétől november 7-ig bárki szavazhatott az evfaja.okotars.hu oldalon. A fákra összesen 9871 szavazat érkezett. A verseny győztese szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a “vajali szürke nyárfa” lett 2020 szavazattal Mórról, míg a harmadik helyet a “mezőhegyesi vérbükk” nyerte 937 szavazattal.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. Az Ökobolygó Kft. felajánlásának köszönhetően az Év Fája és a Hős Fa külön ajándékban is részesült. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A díjakat 2011. november 24-én zenés ünnepség keretében adta át az Ökotárs Alapítvány, Budapest belvárosában, az Ötkertben. A rendezvényen Für Anikó mondott köszöntőt, a döntős fák történeteit pedig egy playback improvizációs előadás keretében láthattuk viszont.

Az Ökotárs Alapítvány Év Fája vetélkedőjének célja, hogy a fáknak természetben betöltött szerepén keresztül hívja fel az emberek figyelmét a környezettudatosságra és a biológiai sokféleség megőrzésére. A Hős Fa kategóriában olyan fák jelölését vártuk, melyek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, és amelynek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy épp küzdenek még most is – a címmel az ő áldozatos munkájukat kívántuk elismerni, legalább jelképesen. A program a Visegrad Fund, a Cseh Állami Környezetvédelmi Alap, a Cseh Környezetvédelmi Minisztérium és az Ökotárs cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerstvi támogatásával jöhetett létre.

A verseny magyarországi partnerei és támogatói a Magyar Faápolók Egyesülete, a Fővárosi Növény- és Állatkert, a Százszorkép Kiadó, a Civil Rádió és az Ökobolygó Kft. Az Év Fája díjátadó rendezvényt az Ötkert a helyszín biztosításával támogatta.

Az Év Fája 2011 verseny döntőseire leadott szavazatok:

További információ: Sólyom Éva, solyom@okotars.hu

Elfogadták az új civil törvényt

December 5-én fogadta el az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt. Más civil szervezetekkel karöltve az Ökotárs a jogalkotási folyamat kezdetétől tevékenyen kivette a részét az ötletadásból, konstruktív javaslatokkal segítve a jogalkotót és egyúttal megfogalmazva a civil szféra érdekeit is.

A javaslat benyújtásával a kormányzat több tekintetben a civilek által – így az Ökotárs és partnerei Civil Jövőképében – megfogalmazott hiányosságok régóta szorgalmazott megoldása felé tett lépéseket. Ilyenek a civil társaság, az egységes nyilvántartás megteremtése és a szervezetek megszűnésének szabályozása; más területeken azonban a törvény nem teljesíti a hozzá fűzött előzetes várakozásokat.

Bár a benyújtott és elfogadott törvényjavaslat több helyen javult a társadalmi vitára bocsátott tervezethez képest, és jó néhány ponton tükrözi a beérkezett véleményeket (pl. az adomány – feladatfinanszírozás - közszolgáltatási szerződés fogalmainak elkülönítése, beszámolók átláthatóbbá tétele), sajnálatos, hogy nem átlátható folyamat során készült el, a benyújtás előtt már nem hozták nyilvánosságra, nem volt mód második egyeztetési körre, illetve a véleményt beküldő szervezetek sem kaptak korábban visszajelzést javaslataikra. Utóbbiakra azért is szükség lett volna, mert a pozitívumok mellett a javaslat két fejezetében továbbra is maradtak alapvető, koncepcionális problémák:

Kiüresedett közhasznú jogállás: A társadalmi vitára bocsátott tervezet legtöbb kritikát kiváltott pontjai a közhasznú tevékenység fogalma és a jogállás megszerzésének feltételei voltak, amiben az Ökotárs is következetesen a kormánytól eltérő álláspontot képviselt. (Ld. http://civiljogok.hu/hirek/201107/02/az-okotars-velemenye-es-javaslatai-civil-torvenyhez) Noha az elfogadott törvény a korábbi változatokhoz képest könnyebbé teszi a minősítés megszerzését, továbbra is az állami-önkormányzati feladatok ellátását tekinti valóban közhasznú tevékenységnek, kizárva ezzel olyan, a társadalom egésze (vagy egyes rászoruló csoportjai) érdekében végzett közérdekű a tevékenységeket, amelyeket jogszabály nem nevesít.
A társadalmi vitára bocsátott tervezethez hasonlóan egy kivételével továbbra is csak pénzügyi-fiskális szempontok képezik a minősítés alapját, ami nem áll összhangban a közhasznúság szellemiségével és a fogalom nemzetközileg elfogadott értelmezésével. A korábbiakhoz képest azonban fontos eredmény, hogy a törvény az adójogszabályok módosításával visszaállítja a közhasznú szervezetnek nyújtott adomány után igénybe vehető társasági adókedvezményt – reméljük, ez serkentőleg fog hatni a válság miatt visszaeső vállalati adományozásra!
Elenyésző állami források: A civil törvényjavaslat alapjaiban újraszabályozza a civil szervezetek állami támogatásának eddigi legfőbb mechanizmusát, a Nemzeti Civil Alapot, sőt új nevet is ad neki, lecserélve a „civil” szót az „együttműködésire”. A társadalmi egyeztetés után átdolgozott törvényjavaslat szerint a NEA a mindenkori költségvetési viták áldozatává válhat, hiszen mértéke immár nem kötődik semmihez.
Az alap forrásai felett jelentősen megerősödik a kormányzati akarat érvényesülése: amellett, hogy túlsúlyba kerülnek az alap döntés-előkészítő testületeiben a kormányzati delegáltak, még ezek elnökeit is a miniszter nevezi ki, sőt a források 10%-a felett egyedül a miniszter dönt, egyedi kérelmek alapján.
Ugyanakkor a 2012-es költségvetési törvényjavaslat a Nemzeti Civil Alap (sic!) céljára 1,38 mrd Ft-ot irányoz elő; ami még a zárolások figyelembe vételével is kevesebb, mint fele az idei és mindössze ötöde a tavalyi keretösszegnek. Figyelembe véve, hogy a civil szervezetek minden, támogatásként kapott forinthoz 2-4 továbbit tesznek hozzá, ez az elvonás célt téveszthet: egy olyan szektor rovására próbál takarékoskodni, amelyen sokat megtakarítani nem lehet, de így elvész mindaz a közhaszon is - a társadalom különböző rászoruló csoportjainak nyújtott támogatás formájában -, amit máshogyan „előállítani” csak nagyobb ráfordítással lehetne.

Kapcsolat: Móra Veronika, move@okotars.hu

Hegykői nemzetközi workshop, Vasfüggöny Túraút, Eurovelo13 – az Ökotárs Alapítvány szervezésében

A Fertő tó partján, közvetlenül a fertő tavi kerékpárút mellett elhelyezkedő, hangulatos hegykői Tornácos Panzió adott otthont október végén az ICT project (Vasfüggöny Túraút – Eurovelo13) 3. nemetközi műhelytalálkozójának. A projekt 5 ország 10 szervezetének együttműködésével valósul meg, és az egykori vasfüggöny mentén tervezett 13. Eurovelo útvonal kialakítását alapozza meg a Közép-Európai régióban

A projektben két Magyar partner, az Ökotárs Alapítvány és a Kerékpáros Magyarországért SZövetség működik együtt. Feladatuk a magyar-osztrák határszakaszon a már létező és potenciális kerékpáros útvonalak feltérképezése, a kerékpáros turisták fogadására alkalmas szolgáltatók és szolgáltatások összegyűjtése, az érintett helyi szereplők bevonása a tervezett Eurovelo13 útvonal kialakításába. A project eredményeként létrejön egy, a megvalósítás részletes lépéseit tartalmazó akcióterv és az egyes túraszakaszokat értékelő adatbázis. AZ érdeklődők egy honlapon tájékozódhatnak a projektről és egy rövid kiadványt is kézbe vehetnek majd, amely a projekt egyes részleteit és módszertanát mutatja be.

A hegykői műhely szakmai programját Michael Cramer Európa Parlamenti képviselő előadása nyitotta, aki személyes ötletgazdája és élharcosa a Vasgüggöny Túraút kerékpáros turisztikai fejlesztésének. Cramer úr néhány éve végig kerékpározta az egykori vasfüggöny teljes hosszát, úti élményeiből egy több kötetes útikönyvet is kiadott, ami alapjául szolgált az idei, ICT-EV13 projekt útvonal-vezetésének is.

Kapcsolat: Budai Krisztina, budai@okotars.hu