Küldetésünk

Az abaújaranyosi szervezet korábban azzal szerzett hírnevet magának, hogy sikeresen megvédte a falu természetvédelmi értékeit egy bányászati céggel szemben. A Zemplén térségében a védett, illetve Natura 2000 területek lefedettsége messze az országos átlag feletti, a térség ugyanakkor az országi leghátrányosabb helyzetű térségei közé tartozik. E kettősségből fakadó természetvédelmi, környezetvédelmi konfliktushelyzetek adják a projekt apropóját. A terület a Natura 2000 lehetőség- és problémakör "állatorvosi lova": védettsége, értékei (és ebben rejlő vidékfejlesztési, gazdasági potenciálja) ellenére jelenleg is országos jelentőségű energetikai, illetve nagyipari (bányászat) beruházások terhelik, veszélyeztetik Jelen projekt célja volt, hogy egy konkrét térség alapján modellezzék a Natura 2000-es területek konfliktushelyzeteinek különböző társadalmi megoldási lehetőségeit, és felhívják az országos döntéshozó testületek, illetve a helyi és országos civil szervezetek figyelmét az újszerű megoldásokra. Mindehhez a helyi civil együttműködést és a helyi- és országos szereplőkből álló hálózatot szeretnék erősíteni helyi szintű kerekasztal-beszélgetések szervezésével, szakanyagok készítésével és terjesztésével.

A magyar ökofalvak közösségei több mint 10 éve szervezik meg téli és nyári találkozóikat. Ezen alkalmak a mindenkori természeti-környezeti- társadalmi helyzetértékelés és az új alternatívák számbavételének idejét jelentik számukra. Az Ökotárs e alkalommal a szervezés és az előadók költségeihez járult hozzá.

Balatonboglár központjában a Kápolna dombon az önkormányzat által kezdeményezett Szent Erzsébet Park kialakításában a részt vesz a támogatott egyesület is. A támogatásból elsősorban a területtisztítást, a sírok rendbetételét és a növényültetést fedezik.

A BAKCSÓ ötletét, hogy a város Veres Péter Emlékparkját helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítsa és benne szabadidő parkot alakítsanak ki, az önkormányzat is felkarolta. A tervezési folyamat is sikeres volt, 400 fő jelezte a munkákban való részvételi szándékát. Az átfogó rehabilitációs munkák beindítására adott támogatást a szervezet kertészeti eszközök és fák megvásárlására fordította.

A Trilla által indított I Love Pécs kultúrprojekt Pécs kulturális életét népszerűsíti valamint a civilek részvételét segít a kultúra iránti helyi igények kifejezésében. A város kulturális fejlődésének hibáit, korlátait felismerve a kultúrprojekt napjainkra eredeti tevékenysége mellett felvállalta a helyi civil kulturális szervezetek érdekképviseletének szervezését, melynek eredményeként részvételükkel létrejött a Pécsi Civil Kulturális Kerekasztal (munkanevén KultúrSzövet), mint informális szövetség. Programjuk a Kerekasztal és tagszervezetei érdekérvényesítő képességét növeli tovább, és megteremti a városi civil összefogás alapjait.

A projekt célja a civil szervezetek és a Helyi Termékek Piacát üzemeltető vállalkozás közti hatékony együttműködés kialakítása annak érdekében, hogy a civilek hálózatépítési tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket felhasználva segítsék a Helyi Termékek Piacának beindulását, megerősödését, hozzájárulva ezzel a térség kisbirtokainak megerősítéséhez, a vegyszerek nélküli mezőgazdasági módszerek és a magas minőségű, egészséges, piacképes élelmiszerek termesztésének széleskörű elterjedéséhez.

A projekt célja olyan háromfős multiplikátor csapatok képzése oktatási intézményekben és idősek otthonaiban, akik visszatérve az intézményeikbe, saját maguk is képesek lesznek arra, hogy zöld faliújságot állítsanak össze, környezet- és természetvédelmi témanapokat, témaheteket szervezzenek és maguk köré gyűjtve a téma iránt érdeklődőket, szakköröket, önképzőköröket vezessenek.

A főként természetvédelmi feladatokat ellátó egyesület tagjai Pósteleken egy kastélypark és az azt körülvevő erdő egykori pihenőhelyét újította fel. A növények ültetése és a fásítás mellett erdei esőbeállót, padokat és asztalokat is készítettek.

A projekt célj a Dél-Nyírségben fekvő Kék-Kálló völgy biológiai sokféleségének és az egyedülálló nyírségi tájnak a megőrzése integrált földhasználat kialakításával, amely a természetvédelmi célok elérése mellett agrárökonómiai eredményt is termel.

Az Energia Klub 2003 óta a „Joint Project” keretében több régiónkbeli szervezettel dolgozik együtt a nukleáris ügyek területén. 2009-ben közös munkájuk során az új erőmű bővítések (pl. Belene, Mohi 3-4, Paks II), az urán bányák és a radioaktív hulladék tárolók ügyére összpontosítottak. A projekt során a média és az európai tisztviselők figyelmét is a nukleáris kapacitás bővítésével kapcsolatos tevékenységekre és ezek következményeire hívták fel.

Az Energia Klub alapítása óta játszik meghatározó szerepet a magyar antinukleáris koalícióban. A szervezet munkája során fontos eredményeket ért el a nukleáris szektor átláthatósága terén. Az idei évben is a Pakson tervezett bővítésekkel és az ezzel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokkal foglalkoztak.

A projekttel a TASZ társadalmi támogatottságát szeretné növelni egy on-line pártoló tagi kampány útján, azaz hazánkban elsőként létrehozni olyan pártolói rendszert, amely ténylegesen működik és aktivizálja mindennapi szinten a mindennapi állampolgárokat úgy, hogy érthetően megszólítja őket aktuális társadalmi kérdésekben. Módszereik a Magyarországon kevéssé alkalmazott, a civil szféra által eddig nemigen használt on-line eszközökre (hirdetés, marketing, toborozás, aktivizálás) alapulnak. Céljuk olyan pártolói bázis létrehozása, amelyet a szervezet egyes ügyekben mobilizálni tud, és amelyre támaszkodhat: akik a társadalom számára is fontos ügyekben faxokat, emaileket küldenek a hivatalos szerveknek kérdőre vonva őket illetve tevékenységüket.

A projekt célja egy a civil értékek mentén működő Civil Webtévé (CWTV) létrehozása, melynek a tartalmát közösségek állítják elő. A támogatás lehetővé teszi a webtévé hosszú távú stratégiájának kifejlesztését, az infrastrukturális és szakmai háttér kialakítását.

A projekt célja a civil újságírás eszközeit alkalmazva a jó kormányzás gyakorlatának népszerűsítése, a helyi önkormányzatok átláthatóságának növelése és a korrupció elleni küzdelem. Továbbá, az elektronikus információszabadságról szóló törvény (Eitv.) által biztosított jogok megismertetése, a társadalmi jogtudatosság növelése a civil szervezetek ellenőrző tevékenységének megerősítésével, valamint a civil szervezetek társadalmi támogatottságának, átláthatóságának és nyilvánosságának erősítése. A projekt keretében a NOSZA képzéseket tart kiválasztott civil szervezeteknek az önkormányzati honlapok monitorozásáról, valamint a hiányosságok és anomáliák kimutatásáról.

A közösségi alapítványok lényege, egy olyan, alulról szerveződő intézmény létrehozása, amely az adott közösséget a helyi forrásokra és aktív részvételre építve fejleszti. A Civitalis célja kettős: egyrészt szeretnék bemutatni a közösségi alapítványi modellt a Ferencvárosban dolgozó önkormányzati, vállalkozói és civil szereplőknek, másrészt a közösség aktívabb tagjaival elkezdik kidolgozni, hogy miképp lehetne egy közösségi alapítványt létrehozni a kerületben. A közösségi alapítvány népszerűsítésével és megvalósításával erősíteni kívánják az állampolgári aktivitást a közügyekben, a helyi szereplők elköteleződését saját közösségük fejlesztésében és konkrét keretet adnak a társadalmi szolidaritás kifejezésének.

A projekt elsődleges célkitűzése a hazai közösségi rádiózás fejlesztése és a helyi nyilvánosság kiépülésének előmozdítása a vidéki kisközösségi rádiók fejlesztése, szakmai segítése útján.

A lakóközösségi aktivizmust támogató www.lmv.hu portál olyan érdekvédelmi csoportokkal dolgozik együtt, mint a Nagymező utcaiak Egyesülete. Eddig az volt a fő céljuk, hogy a helyi közügyekben részt vevő csoportok között együttműködés alakuljon ki. Mostani projektjükkel az a céljuk, hogy megjelenjenek olyan ügyek is, amelyekből a csoportok tagjai a mindennapokban erőt meríthetnek, és amelyeken keresztül szélesebb közönséget vonhatnak be.

A közösségfejlesztés lakosságot aktivizáló módszereit a szociális városrehabilitációra szeretné adaptálni az egyesület. Ily módon a helyi lakosság jobban érvényre tudja juttatni saját szempontjait a tervezési munkában.

A "Cselekedj helyben - a kerékpározásért" projekt célja az ország számos településén a kerékpározás magasabb használati arányának elérése és minél több helyi civil bevonása az ezzel kapcsolatos tevékenységekbe és döntéshozásba innovatív döntéshozatali módszerekkel.

A nemzetközi szervezet hazai tagjának célja egy erős és jól szervezett önkéntes bázis létrehozása, az állampolgárok aktivitásának növelése és a korrupció visszaszorítása érdekében. E célok teljesülése által erősödik a civil társadalom és tágabban értelmezve a demokrácia.

Magyarországon hiányzik a gyermeki jogok érvényesítésével foglalkozó civil szervezetek és az őket segítő, velük kapcsolatba kerülő gyermekjogászok szervezett, intézményesített kapcsolata. Az ezen a területen kialakított civil együttműködés, egy Gyermekjogi Műhely megalakítása lenne az a katalizátor, amely láthatóvá teszi és képviseli a gyermekjogi sérelmeket, erősítheti az együttműködő szervezetek jogvédelmi és érdekérvényesítő kapacitásait. A projekt további célja, hogy a gyermeki jogokkal foglalkozó civil szervezetek jogászai szerezzenek gyermekjogi szakjogász végzettséget, és létrejöjjön egy civil gyermekjogász szakmai réteg.

A program célja a romákkal kapcsolatos médiakép megváltoztatása: a roma kisebbséggel szembeni előítéletek csökkentése, a tolerancia erősítése a többségi média érzékenyítésével, valamint az RSK és a helyi roma önszerveződések kapacitásfejlesztése a legbefolyásosabb médiumok roma-képének árnyalása érdekében.

A Cromo egy szakmai támogató hálózatot szeretne alakítani olyan szerveztek és facilitátorok részvételével, akik alkalmasak a roma közösségek bevonására a helyi közösségeken belül, és akik képesek konfliktuskezelő és döntési fórumok lebonyolítására. A projekt a programban résztvevők képzését, a szervezetek kapacitásfejlesztését irányozza elő.

A projekt célja, hogy bemutassa a whistleblowing rendszerét Magyarországon és ezáltal segítse a korrupció visszaszorítását. A projekt további célja, hogy a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos (készülő) hazai jogszabály-tervezet folyamatos nyomonkövetésével és közzétételével hozzájáruljon a szükséges civil kontroll erősítéséhez. A projektben egy interaktív weboldal és szakértők segítségével párbeszédet szeretnének kialakítani az érdeklődők, a korrupt eljárásokba keveredők és a téma szakértői között, ez által is növelve az állampolgári aktivitást, a demokratikus intézményekbe vetett hitet és a jogtudatosságot.

A Budai Várban és környezetében közösségi tulajdonban lévő ingatlanok felújítása, fejlesztése során a helyi lakók véleményét eddig nem vették kellően figyelembe a döntéshozók. A Budai Polgárok Társasága ezért azt szeretné elérni, hogy a környezetüket meghatározóan érintő közigazgatási döntésekbe a helyi polgárok és civil szervezetek aktívan bevonódjanak.

A projekt a ferihegyi nemzetközi repülőtér zaj- és rezgésterhelését ellenőrző civil monitoring rendszer kialakítását célozza egy mérőműszer beszerzésével és rendszeres független mérések kivitelezésével.

A keletkezés helyén vagy annak közelében folyó helyi/házi komposztálás a környezetileg egyedül fenntartható, különösebb szakértelmet nem igénylő komposztálási forma, amely ráadásul jelentősebb beruházást sem igényel. Az önkormányzatok, a lakosság, de még a szakemberek számára is szinte teljesen ismeretlen, hogy a nagyvárosok belső területein is lehetőség van hulladék-megelőző tevékenységre. A lakóközösségi (társasházi) komposztálás ilyen. Sokéves tapasztalata segítségével a SZIKE mintegy 50 társasházban szeretné meghonosítani ezt a tevékenységet.

Az ökológiai problémák egyre fokozódó kihívások elé állítják a döntéshozókat és a társadalom egészét, miközben számos környezeti célkitűzés megvalósítása valószínűtlennek tűnik. Emellett a növekvő elszegényedés, munkanélküliség és a gazdasági válság is további kihívásokat jelent.
Alapvető probléma, hogy a különböző területeken jelentkező gondok összefüggéseit a döntéshozók nem tárták fel kellőképpen, és így azok végső okaira sem adnak hatékony válaszokat. A projekt célja ezért, hogy a környezeti és szociális problémák mögötti közös gazdasági-társadalmi hajtóerőket feltárja és megfogalmazza, hogy hogyan lehet ezeket az erőket befolyásolni. A javaslatokat a CEEweb a nemzeti szintű döntéshozatalba szeretné integrálni.

A projekt célja annak elérése, hogy a Magyarországon zajló dunai hajóútfejlesztési tervek a vonatkozó természetvédelmi irányelvek betartásával és az érdekeltek bevonásával készüljenek. A Duna számtalan ökológiai szolgáltatást nyújt a folyó mellett élőknek, és a folyóval szemben a társadalom elvárásai széles körűek: fontos az ivóvízellátás, az ökoturizmus, a halászat, ezekhez kapcsolódóan a szennyvízkezelés, a vízminőség megőrzése stb. A jelenlegi tervezési folyamat a WWF megítélése szerint a gazdasági és közlekedési érdekeket tartja szem előtt, és nem fordít figyelmet az itt felsorolt igényekre. A társadalmi kontroll és a nyilvánosság biztosítása a civil szervezetek feladata, miután a projekt megvalósítói ennek nem szánnak kellően nagy szerepet.Ezért céljuk, hogy a Dunát érintő projektek esetében valósuljon meg a társadalom bevonása, és a tervek feleljenek meg a hazánkra is kötelező érvényű európai uniós irányelveknek.

A szövetség tagszervezeteinek kapacitásfejlesztésére és forrásteremtő képességük növelésére kapott támogatást, amiből az alábbi programokat valósítja meg:
* 30 órás képzés a vezetői utánpótlás biztosításához;
* a kulturális örökségvédelemmel, helyi szokásokkal, tánc- és zenei hagyományokkal, viseletekkel kapcsolatos tudni és tennivalókat összefoglaló négy kiadvány elkészítése és kiadása;
* két napos játékos, interaktív tapasztalatcsere és műhely, ahol a szellemi örökség majd minden területe megmutatkozik.

A projekt célja a magyarországi kovácsmesterség szélesebb körben történő megismertetése egy olyan elektronikus oktató rendszer és távoktatási ismeretanyag összeállításáva a fiatal generációk, a szakiskolákban tanulók és minden érdeklődő számára, amely elősegíti a hagyományos kovácsmesterség magyarországi továbbélését.

Az ipartestület egy olyan országosan működő, folyamatosan fejleszthető képző központot alakít ki, amely képes követni az örökségvédelem felmerülő igényeit, és a képzései révén segíti a megújult technológiákkal, anyagokkal kapcsolatos ismeretek átadását. A projekt további célja egy olyan, a műemlékvédelemben hasznosítható képzés bevezetése az oktatási rendszerbe, mely természetes anyagokat használ, hagyományos technológiára és technikákra épül.

Az egyesület egy olyan egyedülálló, kísérleti jellegű pedagógiai programot dolgoz ki és tesztel különböző életkorú és sajátosságú célcsoportokon - gyakorlati programokon keresztül -, amely az egyéni szocializáció fejlesztésében a kulturális örökséget alkalmazza módszertani szempontból. Az elkészülő pedagógiai program alkalmas lesz óvodai foglalkozásoktól a felnőttképzésig terjedő munkához, valamint tanfolyamok, később OKJ-s vagy egyéb akkreditált képzési programok engedélyeztetéséhez.

A budapesti Wekerle telep építészetileg a népi építészet és szecesszió keveredése, ahol a kertvárosépítés elveit valósították meg, mára azonban nagyon lepusztult. Az elmúlt évek felújításai során olyan elemeket (elsősorban műanyag ablakokat) építettek be, melyek nem illeszkednek sem a környezetbe, sem az építészeti stílushoz. Ezért a projekt elsődleges célja az eredeti rajzolatú nyílászárók gyártmánydokumentációjának elkészítése, helyi szabályozásnak megfelelő ablakterv, mintadarabok elkészítése, egyszerűsített engedélyezési eljárás koncepciójának kialakítása a helyiek és az illetékes hatóságok minél szélesebb körű bevonása és aktivizálása révén.

A Baltazár Színház a művészet eszközével szeretné csökkenteni a sérült emberekkel kapcsolatos előítéleteket a különbözőségek kiemelése helyett a közös értékek felfedezésével és megőrzésével. Tevékenységük fő üzenete, hogy nem azt ismételgetik, hogy mit kéne tenni a társadalomnak a sérült emberekért, inkább azt igyekszik bemutatni, hogy sérült emberek is tehetnek a társadalomért.

A projekt célja az azonos ügyfélcsoportot segítő (azonos ellátási területen dolgozó) szociális szolgáltatások együttműködésének segítése annak érdekében, hogy az ügyfelek a legadekvátabb segítséghez juthassanak

Az egyesület egy filmkészítésre alapozó képzést indít a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek szociális kompetenciájának növelése, integrációjuk elősegítése érdekében. Ehhez egy képzési módszertant és rendszert alakít ki, mellyel gyermekvédelmi intézmények dolgozóit készíti fel filmkészítő szakkörök tartására. A módszer képzési anyagának kidolgozásába és a szakkörök beindításába a megfelelő szakembereket is bevonják (pszichológus, pedagógus és filmes szakemberek).

A projekt célja a felnőtt értelmi fogyatékosok munkához jutásának segítése egy új szakképzési forma kidolgozásával, kipróbálásával és akkreditációjával.

Az alapítvány kidolgozza a meseterápia magyarországi kórházi környezetre alkalmazható változatát, ehhez kiadványt állít össze, a projekt további eleme a meseterápia hatékonyságának kipróbálása.

Az egyesület klubot szervez a hátrányos helyzetű fiatalok személyiségfejlesztése érdekében, mely egyfajta “civil hidat" képez romák és rendőrök között, hogy önérzetes, jogaikat és kötelezettségeiket ismerő fiatalokká váljanak. Az egyesület ezzel korábbi programjait folytatja-bővíti a 12-21 év közötti gyermekek körében a bűnmegelőzés, az áldozattá válás megelőzése, a csoportképzés, az iskolarendszeren kívüli oktatás-képzés lehetőségének megteremtése, a munka világába való beilleszkedés segítése, a közigazgatási pályákra való orientáció terén.

Videoklip jellegű film gyártására és terjesztésre valamint egy információs és interaktív honlap létrehozására kapott támogatást a szervezet.

A „Fegyvertelen Játszótárs” egy erőszak-megelőző foglalkozássorozat, melynek segítségével a bevontak képesek lesznek empatikusan és határozottan alakítani társas kapcsolataikat, továbbá képesek lesznek agresszió nélkül megoldani a mindennapi életükben előforduló konfliktusaikat is. A projekt célja erről a foglalkozásról szóló tananyag és módszertani csomag kifejlesztése, kipróbálása és terjesztése.

A projekt célja a társadalmi értékrend humánus formálása, a lakosság, különösen a gyermekek – és rajtuk keresztül családtagjaik – lelki egészségre való esélyének növelése iskolaszintű kreatív, valamint nagyobb nyilvánosságot elérő szemléletformáló rendezvények megszervezésével, lebonyolításával. Fő eszköze ebben az együttműködő iskolák számára egy akkreditált képzési program kidolgozása.

Rövid távú egyéni, gazdasági, társadalmi érdekek miatt folyamatosan és drasztikus mértékben csökken a termesztett növények genetikai diverzitása. A kultúrnövényeink géneróziója mögött álló okok közül különösen nagy problémát okoz az őshonos fajták kereskedelmét akadályozó vetőmagszabályozás. Ezen probléma megoldásaként örvendetes szabályozási folyamat indult el az Európai Unió szintjén a 62/2008-as irányelv megjelenésével, amely elvileg megteremti az őshonos gabona és takarmánynövény fajtákkal való kereskedelem keretfeltételeit. A TVE társadalmi dilaógust kezdeményezett a témában érintett szereplők (döntéshozók, kutatóintézetek, vetőmag forgalmazók, gazdálkodók, pékek és civil szervezetek) között. A projektet kezdeményező és abban résztvevő partnerek a Szent István Egyetem Környezeti Társadalomkutatók csoportja (ESSRG), a Védegylet és a TVE a kerekasztal beszélgetések elindításával kívánta elérni, hogy valóban „tájfajta barát“ intézményi környezet alakuljon ki.

A Védegylet az elmúlt évben komoly belső változáson ment keresztül, ugyanakkor megváltoztak azok a társadalmi, gazdasági és politikai körülmények is, amelyekre reflektált a Védegylet eddigi irányadó, 2005. nyarán kialakított stratégiája. Az Ökotárs a szervezet mostani céljaihoz igazodó szervezeti struktúra kialakítását és a munkatársak továbbképzését támogatta.

Az Ökotárs a kezdetektől támogatja a zöld OT-n a kisebb szervezetek részvételét. Utazási költségtérítést azok a szervezetek igényelhettek, akiknek az éves bevétele 5 millió Ft alatt van vagy határon túl vannak bejegyezve.

2006-ban a Magyarországon vett élelmiszerminták 53 százaléka volt növényvédőszer maradékkal szennyezett, amivel hazánk az uniós átlag fölött van. Zöld szervezetek tiltakozása ellenére 2008-tól az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben, holott a Greenpeace szerint már a korábbi határértékek is veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Civil kampányoknak köszönhetően Nyugat Európában több élelmiszerlánc vállalta, hogy csökkenti a növényvédőszer-maradványok mennyiségét élelmiszereikben (a Lidl a Németországban a megengedett szermaradék csupán harmadát tolerálja polcain). A Levegő Munkacsoport célja, hogy véletlenszerű tesztelésekkel és kampánnyal meggyőzze a hazánkban működő cégeket, hogy vállaljanak hasonló intézkedéseket. A kapcsolódó lakossági kampány pedig a vásárlók tudatosságát növeli, hogy hatékonyabban tudják saját és családjuk egészségét megóvni a káros vegyszerektől.

Az Év Adományozottja Díjat olyan civil szervezeteknek ítéli oda az Ökotárs, amelyek sikeres programjaik mellett a kapott adományaikat átlátható módon használják fel. A Védegylet számos sikeres projektet valósított meg fennállása óta, díjat mindannak a munkának elismeréseként kapták, amit a Védegyletnek köszönhet a közösség és környezetünk is.

A projekt a környezetvédelem területén kiemelkedően fontossá vált jogi eszközök érvényesítését célozza. A Levegő Munkacsoport az Ökotárs támogatásával a lakosság és a jogi kapacitásokkal nem rendelkező helyi és országos környezetvédő civil szervezeteknek nyújt ingyenes jogi tanácsadást, szükség esetén eljárási segítséget. Az alkalmi tanácsadás mellett stratégiai, vagy precedens jellegű ügyekben jogi képviseletet, illetve saját néven történő, támogató jogi fellépést is biztosít a szervezet.

A Zöfi projektjével szeretné elérni, hogy Budapesten is megvalósuljanak a hétvégi "korzók" a főbb útvonalak gyalogosoknak való átengedésével. Ez kiterjed a lakosság és a döntéshozók bevonására, illetve annak vizsgálatára, hogy milyen kommunikációs vagy más eszközök szükségesek ahhoz, hogy ez az elképzelés valóssággá váljon.

A Civil Rádió működésének alapvető célja a civil ügyek népszerűsítése. A másfél évtizede indult rádió műsorában már az első adásnapokon megjelentek a különféle irányultságú – szociális, kisebbségi, hátrányos helyzetű, kulturális és nem utolsó sorban környezetvédő – szervezetek. A "Város szemmagasságban" című műsor a mindennapokban minket körülvevő, állandóan a városlakók szeme elé kerülő vagy fülükbe zúgó problémákról beszél.

Az utóbbi évtizedben drámaian megváltozott a pszichológiai tudás alkalmazásának helyzete Magyarországon: számos területen használják a pszichológiai tudást, a terápiákban kidolgozott módszereket, mi több, a pszichológiai ismeretek oktatása elterjedt a tréningeken és az egyéb képzéseken egyaránt. A folyamat pozitív oldala a lélektani tudás és szocializáció terjedése, ugyanakkor a jelenségnek árnyoldalai is vannak. Az illetéktelen, képzettség nélküli, klienseket megtévesztő tevékenységek sorolhatók ide. A projekt célja az, hogy felvilágosító kampányokat szervezve tájékoztassa a lakosságot a pszichológiai szolgáltatások (képzés, tréning, gyógyítás) terén jelentkező anomáliákról, a szakszerűtlen alkalmazásokról, visszaélésekről.

Az Állampolgári Tanács egy egyenlő részvételen alapuló döntéshozatali és döntés-előkészítési eljárás, melyben 15-30 állampolgár képviseli saját mikro-környezetét. A támogatott projekt során a Cromo két Állampolgári Tanács rendezvényt és egy képzést valósított meg Szentendrén. Ezek célja volt a lakosság bevonása a saját életüket érintő, és hosszú távú hatásokkal bíró településfejlesztési döntésekbe, valamint a szomszédsági szintű közösségi együttműködések megismertetése és elindítása.

A DEMOKRACITY egy különleges társas- és szerepjáték. A résztvevők egy fiktív párt alapításán és egy fiktív város közös felépítésén keresztül a politikai valóságba helyezik magukat, ahol egy politikai projekten dolgoznak. A játszók „saját bőrükön” tapasztalják meg, hogy egy demokratikus társadalomban szükség van a tanácskozásra, a vitatkozásra és a konszenzusra, mindenkinek a szavazata számít. A program a brüsszeli Belvue Múzeum különleges pedagógiai-színházi játékát szeretné a magyar környezetre adaptálva kipróbálni, továbbfejleszteni és elterjeszteni.

Budapest belvárosában több olyan kis lakossági csoport működik, amely a közvetlen lakókörnyezetével kapcsolatban társadalmi aktivitást vállal. A helyi önkormányzatokkal veszik fel a harcot, hogy megakadályozzanak egy-egy nem kívánt építkezést, és helyette egészségesebb, emberbarátabb környezetet követeljenek, megőrizzék a környék értékeit. Aktivistáik érintettségük révén kerülnek e csoportokba, ahol olyan feladatok szakadnak rájuk, amiknek az ellátásához nem elég az elkötelezettség, a jóakarat és a biztos erkölcsi érzék, hanem szakértelem és munkaidő is szükséges hozzá. A Védegylet ez utóbbit kívánta megadni: többéves tapasztalatát, valamint jogi, kommunikációs és közösségszervezői szaktudását. A Védegylet azt is szeretné előmozdítani, hogy saját szomszédságában szélesebb kör tudjon e kisközösségekről, többen kapcsolódjanak be közösségi tevékenységekbe, és valós társadalmi párbeszéd, közös cselekvés induljon meg a belváros jövőjét érintő ügyekben.

Az alapítvány a magyarországi migránsok beilleszkedését segíti azzal, hogy támogatja őket érdekérvényesítési képességük fejlesztésében. Az Ökotárs támogatásával egy angol nyelvű iroda és közösségi tér üzemeltetése válik lehetővé, ahol többek közt jogi tanácsadást és kétnyelvű információs anyagokat kaphatnak az érdeklődők.

Az elektronikus könyv alapja a 2005-ben készült „RAJTunk múlik! Hogyan szervezkedjünk és képviseljük érdekeinket lakóhelyünkön?” című kézikönyv. A most elkészülő, könnyen kezelhető, tematikus kereséssel ellátott elektronikus kiadás szabadon terjeszthető lesz, így még több érdeklődő juthat hozzá a közös cselekvést támogató gyakorlati információkhoz. Az elektronikus könyv mellett egy olyan fórum is elkészül, ahol az olvasók konkrét kérdéseire közösségfejlesztő szakemberek válaszolnak.

A "Van Véleményem Program" célja a fogyatékkal élő emberek érdekérvényesítő képességének és a döntéshozók fogadókészségének megerősítése. Az országos előadássorozat, a felkészítő és hálózatbővítő tréningek, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium döntéshozóival és a Parlament Szociális Bizottságának tagjaival szervezett találkozók egy szakmailag és stratégiailag jól felépített és eredményesnek minősülő folyamat részét képezték. A szervezet most egy film készítésére kapott támogatást, mellyel a hálózat kommunikációját fogják erősíteni.

A Haller parkot a közeli Mester utcai iskola diákjainak és az Óbester Ovi nagycsoportosainak bevonásával és a Haller téri plébánia közösségének segítségével újítja fel az egyesület. A park bejáratát sövények ültetésével és díszsziklák segítségével választják el a forgalomtól, a padokat újrafestik.

A LOLOK a tétényi Duna-parton egy nem épített, de rendezett, gyalogosok, kerékpárosok, kutyasétáltatók, egészségügyi sétát tevők és lovasok által használható séta- és túrautat kialakítására kapott támogatást. A terület hullámtéren található, ezért a tavaszi zöld ár és a nyári esőzések idején elöntheti a Duna, ezért a rendszeres utógondozás is része a programnak. A program értékét az adja, hogy a kialakítás egyszeri alkalma mellett sokakat összekapcsolva rendszeres és összehangolt munkára van szükség. Ez a feladat összekovácsolhatja azokat, akik jelenleg is használják az utat.

A Wekerle-telepként ismert kispesti munkás- és tisztviselőtelep még ma is teljesen zárt egységként éli életét, egy kis „szigetet” alkot a fővárosban. A telepítési rendszerből adódóan a központi tér mellett több kis terecske alakult ki, melyek mára a tömegközlekedés és az úthálózat erőszakos átalakítása miatt károsodtak. A Wekerle-telepen élők és az egyesület e kisebb tereknek rangjukhoz méltó helyreállítását tűzte ki célul. A közösség a Centenáriumi programok hatására kezdte el a közös munkákat, és az egyesület erre a lelkesedésre építve kezdeményezte a Bárczi István tér rehabilitációját is.

A nagykanizsai ligetvárosi területen rossz állapotú önkormányzati szociális bérlakásokban élő és lakbérhátralékkal rendelkező családokat szeretné tehermentesíteni az alapítvány. Ezért az érintett helyi csoportok, az önkormányzat és alapítványi önkéntesek bevonásával egy “építőtábort” szerveznek, amikor is együttes erővel újítják fel az ingatlanokat.

A GYOLCS Egyesületet Csongrádban 1995-ben alapították fogyatékkal élő gyermeküket otthon nevelő szülők, azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy olyan közösséget, amelyben a gyermekeik jól fejlődnek. Projektjük a bölcsődei és óvodai integrációs folyamatot segíti elő és megalapozza egy, az iskolai integrációt is támogató mozgalom elindulását. Az integrált nevelés minden gyermek számára fontos, mivel segíti a kölcsönös elfogadást és megértést fogyatékos és nem fogyatékos között, melyben mindkét fél elsajátítja a társadalmi normákhoz való alkalmazkodást. A program célcsoportjai a városi önkormányzat és a pedagógiai intézmények dolgozói, valamint a fogyatékos és nem fogyatékos gyermekek szülei.

Az Életfa az Észak-alföldi Regionális Civil Egyeztető Fórum (CEF) kapacitását kívánja fejleszteni annak érdekében, hogy a CEF működésével hatékonyan biztosítsa a társadalmi szervezetek részvételét a területfejlesztést érintő döntésekben. Céljuk, hogy minél több civil szervezet csatlakozzon a CEF munkájához, amelyben a résztvevők egyeztetik álláspontjukat, és azt egységesen képviselik az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsban. A projekt további célja, hogy azon szervezeteket is bevonja, akik formálisan nem tudnak csatlakozni a CEF munkájához.

A TTT a Debrecen „zöld tüdejét” képező Nagyerdei Parkerdő Természetvédelmi Terület, illetve a Natura 2000 hálózatába tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület védelme érdekében küzd. Társadalmi összefogással szeretnék fellépni a területre tervezett, a Parkerdő közpark jellegével és természetvédelmi céljaival ellentétes, a meglévő zöldterület csökkenésével járó luxusberuházások megvalósítása ellen. Ehhez a debreceni civil szervezetek, állampolgári csoportok érdekérvényesítő képességét erősítik, egy társadalmi közmegegyezés alapján kidolgozott és elfogadott, a Parkerdő a közpark jellegét megőrző, a meglévő zöldterület növelésével járó komplex felújítási terv dolgoznak ki.

A középfokú intézmények diákönkormányzatai fontos központjai lehetnek a fiatalok társadalmi felelősségvállalásának és a társadalmi részvételnek. A "DÖK-ös vagyok és vállalom" kampány középpontjában a fiatalok motiválása és ösztönzése, illetve a diákönkormányzatiságon belüli civil együttműködések kiaknázása és az azokra való figyelemfelhívás áll. A kampány részeként a szervezet az Észak-alföldi régióban hoz létre egy diákönkormányzati fórumot, mely a döntéshozók, állami és önkormányzati szervek és intézmények illetve civil szervezetek felé fogja képviselni hiánypótló szövetségként a középiskolás fiatalokat.

A lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének minősége jelentősen befolyásolja a település fejlődését, az ott élők elégedettségét lakóhelyük köz- és közösségi életével. Derekegyházán is nagyon sok tenni akaró ember él, de hiányzik az őket támogató és összefogó, ötleteikhez megvalósítást ajánló, minden politikai befolyástól mentes segítségnyújtás. Az egyesület eme hiányt szeretné pótolni első lépésként a Civil Kéz Információs Pont felállításával. Ha a kezdeményezés sikeres lesz, a későbbiekben a település állandó civil fórumává válhat.

A Dévaványa kulturális életének szervezésében aktív szerepet vivő egyesület a művelődési ház környezetének felújítását, pihenőkertté alakítását vállalta fel. Előrelátóan már a közösségi tervezés során gyűjtést kezdeményeztek, hogy így biztosítsák a pályázathoz szükséges önerőt illetve a résztvevők elkötelezettségét. Alapítványunk az őshonos fák megvásárlását támogatta.

A CivilJutub.hu videómegosztó portál célja a civil társadalom önérvényesítő- és tudatformáló-képességének erősítése egy korszerű, civil szervezetek számára létrehozott videómegosztó rendszer kialakításával.

Az induló edelényi szervezet célja a helyi közösség felrázása, motiválása, a faluban és környékén élő családok számára jobb életminőség megteremtése. A tízhetes program ideje alatt sor került családi programokra, rendezvényekre, kirándulásokra, környezetvédelmi előadásokra. A projekt a térségben élő családok számára a nyílt társadalom megvalósulását, a szociális és területi hátrányok kiegyenlítését, az identitás erősödésé, a hátrányos helyzetű csoportok és térségük felzárkóztatásában való tevékeny részvételt,valamint az esélyegyenlőség megvalósítását segíti elő.

A ZöRKE Erdőkeretesen alakult, közösségi rádió és teleház működtetésére. Mára az eredeti tevékenységek mellett a területi érdekképviseleti munkákban is aktívvá vált, és 2008-ban megalakította a Veresegyházi Kistérség Civil Egyeztető Fórumát. Projektükkel e munkáját kívánták hatékonyabbá tenni. Az Ökotárs egy alkalmazott felvételét, kistérségi tudástár létrehozását és a fórum marketing tervének megvalósítását támogatta.

Az egyesület a fonyódi Természetvédelmi és Helytörténeti Gyűjtemény (Múzeum) kertjének fejlesztésére, a gyep újratelepítésére, egy szabadtéri kőzetbemutató kialakítására, madáritató-csobogó készítésére, köztéri padok elhelyezésére és faburkolatú utak kialakítására kapott támogatást. A munkákat a tervezés során bekapcsolódott új önkéntesek segítségével végezte el az egyesület.

Gánt település a Vértes Tájvédelmi körzetben fekszik. A hegység természeti kincsei mellett nagy értéket képviselnek azok a kis falvak, melyek a Vértes hegyei között helyezkednek el, mely településeknél fontos, hogy falusias jellegüket megőrizzék. Bár a lakosság jelentős része értéknek tekinti, hogy a község területének nagy része védelem alatt ál, egyes érdekcsoportok gyakran a "fejlődés" gátjaként állítják be a természetvédelmet, a tájvédelmi körzetet. Ezért fontos lenne a mindennapi életből vett példákkal bizonyítékot szolgáltatni az ellenvéleményeknek, választ adni a "miből lehet itt megélni?" kérdésre. A településen a falusias jelleg mindinkább eltűnik, a földeket nem művelik az itt élők, új telkeket akarnak kiosztani és zöldövezeteket beépíteni, miközben a házak 3% tartósan eladó, 10%-a pedig üresen áll. Az Ökotárs fontosnak tartja az induló szervezet céljait, ezért egy részletes projektterv kidolgozását feltételül szabva nyújtott támogatást.

A 47 civil szervezetet összefogó Gödöllői Civil Kerekasztal másfél éves működése alatt számos közös rendezvényt valósított meg. Szervezői most a városi szintű érdekérvényesítést tűzték ki célul és ennek érdekében a fórum hatékonyságát szervezetfejlesztéssel szeretnék növelni. A fejlesztés megalapozza egy városi szintű civil koncepció kidolgozását és a sikeres kistérségi szintű civil összefogást is. Az Ökotárs a szervezetfejlesztési folyamat támogatásával járul hozzá a program sikeréhez.

A projekt célja a nyugat-dunántúli régió kulturális örökségvédelmi fórumának létrehozása, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos párbeszéd előmozdítása, döntéshozatalban való civil részvétel és társadalmi kontroll erősítése valamint egy jelzőrendszer kiépítése. Ezt elősegítendő, egy, a helyi vízimalmok rehabilitációját célzó kísérleti projektet valósítanak meg Pápateszéren.

A szövetség programjának célja, hogy a roma érdekképviseleti civil szervezetek és a megyei, települési, valamint kisebbségi önkormányzatok együttműködését, közreműködését segítse az önkormányzati döntés-előkészítésben, a döntések végrehajtásában és az értékelésben a megyében található roma telepek és a telepeken levő illegális szemétlerakók felszámolásában. A szervezet programjának alapja a szövetség és a Somogy Megyei Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat között létrejött írásbeli együttműködési megállapodás.

A projekttel egy gyakorlatban bemutatható, ökológiai gazdaságban alkalmazásra kerülő ("megújuló") energiatermelő rendszert szeretnének megtervezni, kialakítani és üzemeltetni a Jákotpusztán bemutató gazdaságban. Az ismert (napelem, napkollektor, szélgenerátor), illetve még nem közismert (stirling-motor) megújuló energiatermelő eszközöket olyan komplex működési rendszerben mutatják be a gazdaságot látogató tanulóknak, felnőtteknek, gazdálkodóknak, amely rendszer(ek), vagy azok egységei bárhol kivitelezhetőek. Céljuk, hogy a gazdaság villamos energia felhasználását arra a szintre csökkentsék, amely szint már alkalmas a működés zavartalan folytatására, a központi áramszolgáltató rendszerről történő teljes leválást követően is, valamint az ökoturisztikai fejlesztések során megnőtt energiaigény kielégítése is ebből a rendszerből.

A projekt célja Demjén község tradicionális kőfaragó kultúrájának feltárása, dokumentálása és felélesztése a demjéni térség társadalmi kohéziójának növelése érdekében.

A park kialakítását a program szervezői egyben figyelemfelkeltő akciónak is szánták. Ily módon szeretnék bemutatni, hogy a helyi lakosság teheti a legtöbbet saját környezete szépítéséért. Ötletüket alapítványunk az ültetendő őshonos fák árával támogatta.

A hosszúhetényi tájházat egy kemence építésével és gyümölcsfák, gyógynövények ültetésével fejleszti tovább a Gyalogút Alapítvány. Az új funkciókkal megújított falusi porta így egész évben folyamatosan működő programoknak, környezeti nevelői óráknak (pl. gyümölcsészeti, gyógynövény-ismereti, természetes életmód) és a Klímabarát Települések program akcióinak is helyet ad majd. A felújítás lehetővé teszi a falusi közösség régi és új lakói illetve a különböző generációk közti kapcsolatot és együttműködést.

A szövetség a magyarországi tájházak vezetőinek képzésével azt szeretné elősegíteni, hogy a magyar tájházak rákerüljenek a UNESCO Világörökség listájára. A képzés az általános feladatok jobb ellátása mellett arra is képessé teszi a vezetőket, hogy a majdan az UNESCO Világörökség listára felkerülő hazai tájházakat hálózattá tudják szervezni.

A Kecskeméti Hermann Ottó tér tervezéséhez a park majdani használóitól kérdőívek és rajzpályázat segítségével valamint személyes találkozókon gyűjtöttek ötleteket a program szervezői. A park megújítására 2009 áprilisában, a Föld Napján került sor.

A kecskeméti Vásárhelyi Pál Általános Iskola alapítványa az új sportközpont melletti közösségi tér kialakítására kapott támogatást. Az iskola alapítványa őshonos fákat, talajtakaró növényeket és cserjéket ültet valamint köztéri elemeket, padokat készít a pályázati támogatásból.

A projekt célja a Duna-Dráva Nemzeti Park déli részén, a halmozottan hátrányos helyzetű Ormánságban, a térség egyik legfontosabb természeti adottságának, a Dráva folyó és árterének ökoturisztikai hasznosítása.

A egyesületnek 1999-es megalakulása óta fő célja a környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek átadása, a lakosság környezettudatos szemléletformálása. A Berki sétautat a Hévízi-tó kifolyó mentén (a Hévízi-tó és a Kis-Balaton között), egykori lápterületen mintegy 2.5 km hosszan alakítják ki. A sétaút bemutatja a terület élőlényeit, élőhelyeit, a természeti értékeket és a hely kultúrtörténetét. Az út tervezői a Hévízi-tó környékét károsan érintő emberi tevékenységre is szeretnék felhívni a figyelmet.

Az "Ehető kert" létrehozása a lehetőséget ad arra, hogy az iskolában tanuló gyerekek tapasztalati úton jussanak széleskörű ismeretekhez. A gyerekek megismerhetik a növények termesztésének feltételeit, részt vehetnek a környezetbarát növényvédelem, növényszaporítás, gondozás, betakarítás, feldolgozás teendőiben. Cél, hogy a saját kertben termelt növényekből az életvitel órákon készülő ételekkel a gyerekeket az egészséges táplálkozásra neveljék.

Kunadacson, egy 1600 fős kistelepülésen, egy éve jött létre a Közösségi Tanácsadó Testület (KTT) egy deliberációs folyamat eredményeként civil, önkormányzati, intézményi és diák résztvevőkkel. A projekt célja, hogy a tagokat a felkészítse a döntés-előkészítésre, döntéshozatalra, érdekképviseletre, partnerségre és tervezésre. A KTT megerősítése érdekében a résztvevők elindítanak egy helyi újságot és számos programot fognak szervezni, például tematikus és nyilvános üléseket, képzéseket és tanulmányutat.

A kulturális egyesület Lovászi belterületén az önkormányzat által elkezdett területrendezési munkák folytatásával közparkot szeretne kialakítani. Alapítványunk növények ültetésére és gyep telepítésére adott támogatást.

A projekt célja a Majsi-árok menti ingatlanokon a belvízveszély csökkentése és egy öngondoskodó modell kialakítása. A meder mélyítésével, környezetének tisztításával csökkenik a belvízveszélyt, a meder mentén ültetett fűzfa feldolgozásával munkalehetőséget teremtenek. Az önellátó modell hozzájárul a vidéki környezet tehermentesítéséhez is a használaton kívüli területek fenntartható és környezetbarát használatba vonásával.

A projekt célja Méra romák által sűrűn lakott utcáinak és házainak tisztává és higiénikussá tétele, az illegális szemétlerakók felszámolása és a lehetséges járványok megelőzése.

A Zöld Akció a helyi jelentőségű természeti értékek védelmét fejleszti, az alábbi akciókon keresztül:
– helyi civil szervezetek felkészítése a működési területükön lévő, helyileg védett természeti értékek állapotának felmérésére, a helyi szabályozás kialakítására, az értékek kezelésére;
– civil képzés és tapasztalatcsere más szektorok bevonásával;
– együttműködés kialakítása a helyi civil szervezetek, önkormányzatok és hatóságok között,
– helyi értékeket bemutató kiadvány megjelentetése;
– a munka során szerzett tapasztalatok régiókon átnyúló átadása, fórumszervezés.

A miskolc-perecesi egyesület a bányászhagymányokat kívánja feldolgozni kulturális antropológiai módszerek segítségével, remélve, hogy ezzel is hozzájárulnak a közösségi összetartozás erősítéséhez.

A projekt célja Miskolc Avas lakótelepén élők életkörülményeinek a javítása. A környék nyomornegyedeiből újonnan beköltözők mélyszegénységben gyökerező életformájából számos konfliktus következik. Az alapítvány célja a lakókörnyezet gettósodásának, valamint az ebből következő társadalmi kirekesztődés és szegregáció megakadályozása. Ehhez a lakosság társadalmi integrációjának és kohéziójának erősítésére van szükség. A projektben egy közösségfejlesztő folyamatot indítanak el, melynek várható eredménye az lesz, hogy a jövőben a helyiek kezdeményezésére jönnek létre helyi akciók és civil szerveződések.

A környezeti tudatosság növekedésével az Észak-magyarországi régióban fokozatosan nő azon állampolgárok megkereséseinek száma, akik általános segítségen túl jogi támaszt igényelnek. Erre reagálva a Zöld Kapcsolat Egyesület ingyenes környezetvédelmi jogsegélyszolgálatot működtet. A pályázat célja a környezetjogi tanácsadás folyamatosságának biztosítása, a sikeresen megoldott ügyek számának növelése. A jogsegélyszolgálat további működésének biztosítása mellett a szolgáltatás hirdetését, honlapon való megjelenítését is szeretné megoldani az egyesület.

A szakközépiskola előtti területet a diákok tervei alapján változtatják kellemes pihenőparkká: a diákok és szülők bevonásával újra telepítik a gyepet, gyógynövénykertet ültetnek, és az iskola specialitásait bemutató faragványokat helyeznek el az így kialakított parkban.

Ma Magyarországon a a kisléptékű élelmiszer-termelés és kereskedelem egyik gátja, hogy a magánházi, hagyományos élelmiszer-előállítási módokra nincs hatályos joganyag. A SZÖVET a kisléptékű élelmiszertermelők piacra lépését szeretné segíteni azzal, hogy elkészíti az élelmiszerbiztonság megfelelő szintjét garantáló Jó Higiéniai Gyakorlati (JHGY) Útmutatót. A SZÖVET a JHGY normaszövegének kidolgozására, lobbitevékenységre és a nyilvánosság tájékoztatására, a kis léptékben termelők érdekképviseleti rendszerének erősítésére kapott támogatást.

A CivilDió a településhez kötődő legendák és hagyományok alapján egy kalandjátékot állít össze. A játék segítségével szeretnék megismertetni a helyiekkel és a települést nem ismerő emberekkel Diósjenő hagyományait, természeti és épített értékeit, az itt lakók mondáit és hiedelmeit.

A 14. században épült márianosztrai börtönben kulturális örökségvédelmi, műemlékvédelmi szakmai műhely létrehozása annak érdekében, hogy a társadalmi visszailleszkedést segítő és a személyiséget formáló (freskó)terápia segítségével a képzésben részt vevőknek lehetőségük nyíljon a társadalmi (civil, örökségvédelmi, műemlékvédelmi) feladatokban való szerepvállalásra visszailleszkedésük során.

A környezetvédő egyesület a nyírbátori köztemető parkosítását a nyírbátori történelmi egyházak közösségeivel és a helyi civil szervezetekkel tervezte meg. A kapott támogatásból az egyesület a faültetést, füvesítést és a talajjavítási munkákat végzi el.

Az Inspi-Ráció négy zempléni falu - Mikóháza, Vílyvitány, Alsóregmec és Felsőregmec - lakosságának környezeti szemléletformálására kapott támogatást. Céljaik a következők:
- a helyi környezet állapotával összefüggő döntésekben való részvétel élénkítése;
- a fenntartható termelési és fogyasztási minták elősegítése, az élelmiszerbiztonság javítása;
- a környezeti minőség, a biológiai sokféleség és a táj védelme a tartamos, megőrző földhasználat által;
- a helyi megélhetés és a lakossági összefogás segítése a helyi termékek és hagyományos mesterségek propagálása útján.

A NYIFE egy önellátó, megújuló energiaforrásokra és természeti értékekre támaszkodó modellt kíván megvalósítani, és eredményeit a térségben élőknek bemutatni. A rendszer a föld tápanyagtartalmának utánpótlásában, valamint a víz-, áram-, és fűtési rendszerét tekintve is „új” megoldásokat közvetít. Az NCTA támogatása a szervezet uniós forrásból épülő üvegház-projektjének továbbfejlesztését teszi lehetővé.

A Civil Centrum a nyírteleki civil szervezetek illetve a város más társadalmi szereplői és lakossága közti kapcsolatot szeretné erősíteni. Ezért az egyesület újonnan elkészült székházába kerekasztalokat, fórumokat, szervezetfejlesztő előadásokat szerveznek civil szervezetek részére. Emellett pályázati tanácsadással segítik az érdeklődők munkáját

Az egyesület Onga és Dél-Abaúj teljes helyismereti anyagát kívánja összegyűjteni és hozzáférhetővé tenni mindenki számára az országos kutatóktól kezdve a településről elszakadt/elszármazott lakosokig. Az összegyűjtött anyagot kiadványokban, fotóalbumban, DVD-n és weben illetve Ongán mutatják be. Ehhez létrehoznak egy falumúzeumot, többféle állandó kiállítást és egy helytörténeti tanösvényt. A gyűjtés forrásai részben a helyi lakosokkal készülő riportok lesznek.

Orosháza Szőlő városrészében egy park kialakítására szépítésére jött létre az egyesület. Jelen programjukban az Avar-Ifjúság-Csongor utcák által határol terület fásítására kértek és kaptak támogatást.

Palotáson a sportcentrum és sportpálya környezetének zöldítését, őshonos fákkal való beültetését támogatta az Ökotárs. Az ily módon felújított tér a gyermekek és idősebbek számára is használhatóvá vált.

A természeti értékek megőrzése sokszor konfliktusban áll az ember érdekeivel, jövedelemszerzésével, pedig sok olyan terület létezik, ahol a természeti értékmegőrzés egyben gazdasági hasznot is teremt. Dinnyés fokozottan védett élőhelye, a Fertő ilyen gyepterület. A legeltetéses állattartás legkönnyebben a hagyományok követésével lehetséges, s ez a módszer egyben a népi kultúra megőrzését,a közösségi összefogást is erősíti. A projekt közvetlen célja ezért a meglévő gulya bővítése, az általa kezelt terület kiterjesztése. Eközben az alapítvány azt is bemutatja, a tudatos vásárlással és életmóddal, helyi és természetbarát termékek vásárlásával, vidéken kis házi gazdasággal hogyan szavazhat bárki naponta a fenntartható életmód mellett. További cél a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás, az erőforrások fenntartható használatának bemutatása, az ökolábnyom csökkentéséhez hozzájáruló életmód elterjesztése, valamint a közösség összetartó erejének növelése, a lakosság bevonása az állattartásba, a közös munkát igénylő tevékenységek közös megvalósítása (pl. a gulya hajtása).

Az egyesület egy, a megújuló energiák használatát és az energiatakarékossági megoldásokat demonstráló mobil műhelyt hoz létre. A műhelyt egy furgonban alakítják ki, lakatos és famunkához, felszerelik alapvető energetikai mérőműszerekkel és megújuló energiás illetve energiatakarékosságot bemutató demonstrációs eszközökkel. Az utazó műhellyel vidéki közösségeket keresnek fel az Ormánságban és Sásd környékén, ahol a következő témákban tartanak workshopokat: rakétakályhaépítés, tömegkályha és kemenceépítés, napkollektorépítés, aszaló és napkonyhaépítés, termikus szanálás természetes anyagokkal. A műhelyek témáiról kiadvány is készül.

A projekt célja a Pécs leszakadó városrészeiben található közterületetek közösségi akció keretében való rehabilitálása.

A Menedék projekt célja a tolerancia és a társadalmi befogadás erősítése fiatalok között, az emberi jogi nevelés eszközével, melyhez saját fejlesztésű, az emberi jogi nevelésben felhasználható játékokat készít az alapítvány.

A projekt célja az aktív társadalmi párbeszéd színterének kialakítása, szolidaritást elősegítő közvetlen közösségi akció keretében, annak érdekében hogy a bevont fiatalok valós tudáshoz és saját élményhez jussanak a szegénységről, kirekesztettségről.

Az alapítvány a mural painting (közösen készített falfestmény) közösségfejlesztő módszer segítségével szeretné fejleszteni a hátrányos helyzetű fiatalok felelősségérzetét, környezettudatosságát, a csoporttagok személyiségét, készségeit és kezdeményező képességét. A projektet három településen valósítják meg, ifjúságsegítők, szociális munkások, kortárs segítők bevonásával.

A civil fejlesztési forrásokért indított regionális kampány során a Pécsi Zöld Kör a Dél-Dunántúli Operatív Program 3. akciótervének civil támogatási keretrendszeréhez készít konstrukció javaslatot. A javaslatot széles körű civil támogatással szeretnék beterjeszteni az Akcióterv előkészítésének kezdeti fázisában, amikor még nagy a valószínűsége egy önálló konstrukció kidolgozásának.

A közösségi alapú rehabilitációval foglalkozó szervezet főként a retextil technológia elterjesztéséről és rehabilitációs foglalkoztató műhelyéről ismert. A Zöldövezet programban azonban a pécsi Zsolnay Mauzóleum melletti "hulladék zöldterület" rehabilitációját valósította meg, szintén a közösség erejére támaszkodva. Az alapítvány a kapott támogatásból fűzfaépítményt, padokat, hulladéktárolókat, biciklitárolókat készített és fákat ültet.

A projekt a Zengőalja hagyományait bemutató programokkal (kézműveskedés, ételkóstolás, táncház, kiállítás, stb) szeretné a kistérség lakosságát aktív, öntevékeny közösséggé formálni. E egy olyan egészséges, fenntartható, egymást segítő életformát népszerűsítenek, mely évszázadokon át működött vidéken. A programok bemutatják, hogy ezt az örökséget hogyan tudja a mai ember adaptálni mindennapjaiba, ötvözve a modern kor vívmányainak előnyeit a hagyományos értékrenddel.

Pécsvárad belvárosi részén, műemlék házak tövében egy kis háromszög alakú tér és az ott található forrás megtisztítását, felújítását vállalta fel az egyesület. Alapítványunk a fák és a köztéri bútorok költségével járult hozzá a munkákhoz.

Az érdekvédelmi szervezet a használatában álló iroda közösségi szolgáltató központtá történő átalakítására és üzemeltetésére kapott támogatást. A szolgáltató központ egyrészt egy közösségi mosodát foglal magába, másrészt a gyerekek számára biztosít iskola utáni tanulási, számítógép-használati, internetezési lehetőségeket.

Hitel

Pilisszentlászló lakói közösen határozták el egy szabadidőpark létrehozását a falu központjától néhány percnyi járásra. A terület kitisztítása után az őshonos fajok meghagyásával és újabbak telepítésével kellemes környezetet teremttek, melyben lugassal, somsövénnyel, kemencével és tűzrakóhellyel ellátott „erdei pihenőt”, a gyerekek számára patakhídon át megközelíthető fűzvesszőkunyhót és természetes kialakítású színpad-nézőtér együttest hoztak létre. Az Apátkúti-patak mellett futó ösvény szép ívét virágágyásokkal tagolt berkenyefasor teszi hangsúlyossá, a terület központi, napos részére pedig hagyományos fajtájú almafákat telepítettek. A Parkban madáretetőket helyeztek el. A Park fenntartását az egyesület segítő jelenléte mellett a falu lakói közösen, önkéntes alapon fogják végezni.

Az egyesület közvetlen termelői-felhasználói együttműködéseket alakít ki városi és vidéki fiatal (roma) családok között, "Távoli Termelői Közösség" módszer keretében, elsősorban az élelmiszer előállítás, a zöldség-gyümölcs termesztés és állattartás (baromfi, sertés, tojás, tejtermékek) területén. Az együttműködés célja, hogy a földrajzi távolság ellenére valódi termelői közösség alakuljon ki, amelyben a finanszírozás, a termelés, a felelősség és a kockázat is közös.

Az egyesület Sátoraljaújhely-Rudabányácska környezetének szépítésére és a helyi kulturális és természeti örökség megőrzésére jött létre. A Zöldövezet program támogatásával egy fás-cserjés pihenőparkot hoztak létre a közösség segítségével.

A projekt általános célja, hogy a különleges személykeresés és mentés területén az önkéntes mentő társadalmat szakmailag egységesítse, és az ágazati szintű összefogást erősítse. Ennek érdekében egy nemzetközi gyakorlaton alapuló egységes, akkreditált képzési rendszert alakítanak ki e területre vonatkozóan.

Solymár egyik sűrűn lakott részét zajszennyezés, bűz, megnövekedett kamion- és teherautó forgalom, illetve a köztereken be nem tartott magatartási szabályok teszik egyre élhetetlenebbé. A lakosok az önkormányzattól várnak megoldást, de kezdeményezéseik ellenére, úgy érzik hiába. A projekt célja, hogy a mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési technika alkalmazásával közösségi konferenciák keretében segítse a konfliktusban álló feleket a közös megoldások megtalálására, elősegítve ezzel a közösség saját erőforrásainak felismerését és felhasználását.

A projekt lehetőséget kíván biztosítani a dél-dunántúli beás cigány közösségek számára (Kaposvár központtal) nyelvük és kultúrájuk mélyebb megismerésére, hogy a nem hagyományos cigány közösségekben élő gyermekek és családok egy komplex program által megélhessék és továbbörökíthessék cigány identitásuk sokszínű gyökereit.

A somogyapáti kulturális egyesület térfelújító programját számos környezetvédelmi célú akció egészítette ki. A szervezők rajzpályázatot, majd az elkészült rajzokból kiállítást rendeztek a gyerekeknek. A nagyobbak megnyerésére „Fogadj örökbe egy darabka zöldet!” napot szerveztek, ahol a lakosság bevonásával szabadították meg a kiszemelt zöld területet a szeméttől, majd közösen fákat ültetnek.

Az iskolai alapítvány a kapott támogatásból fák és növények ültetése mellett pihenő helyeket, szalonnasütő helyet, kemencét és szabadtéri tantermet is épített a falu központjában.

A somogyvámosi Öko-völgy Alapítvány környezettudatos szemléletformálási munkájának és ismertségének, tagságának növelésére pályázott. Tevékenységeik között rendezvények, előadások, bemutatók szerepelnek, amelyek sikerét népszerűsítő, ismertségüket növelő, kapcsolatteremtő szóróanyagokkal és szakmai kiadványokkal is támogatnák. Az Öko-völgy Program mintaterülete a somogyvámosi Krisna-völgy ökofalu. Az itt lakó 150 önkéntes integrált környezettudatos életmódját és ennek módszereit élő mintaként szeretné bemutatni a szervezet az ökologikus életmód iránt érdeklődőknek.

A kőleves történetben a kő, mint az erőforrások (szomszédság, hozzávalók) összeállásához szükséges katalizátor szerepel. A katalizátor szerepét egy-egy településen a helyi közösség erőforrásait mozgósító fejlesztő szakemberek töltik be. A közösségek aktivizálása során különösen a fiatalok társadalmi bevonása jelent problémát. A program ennek a szükségletnek a nyomán a Csongrád megye kistelepülésein dolgozó ifjúsági szakembereket szeretné felkészíteni a speciális társadalmi részvételt elősegítő módszer elsajátítására és alkalmazására illetve egy szakmai támogató rendszert alakítanak ki a kiképzett szakemberek részére. A projekt eredményeként a résztvevők képesek lesznek a fiatalok bevonására a települési döntéselőkészítés folyamataiba, ifjúsági stratégia kialakítására közösségi tervezéssel és projektgenerálásra.

A egyesület most a battonyai SOS gyermekfaluban élő kiskorúaknak segít a társadalmi beilleszkedésben azzal, hogy a szülők nélküli élet nehézségeit, az érzelmi frusztrációt a bábművészet eszközeivel segít feldolgozni.

A projekt célja az egyesület által működtetett Waldorf iskola fenntarthatóságának segítése egy Közösségi önsegítő rendszer (KÖR) létrehozásával.

A program célja a hazai civil szféra talán legjobban szervezett szegmensét, a zöld mozgalmat érintő generációváltási és utánpótlás-nevelési kérdések segítése; a zöldek nagy múltú és jó érdekérvényesítési, civil részvételi gyakorlatának megismertetése a felnövekvő generációkkal, motiválásuk és bevezetésük a működő rendszerbe. Célcsoportjai a megyei diákparlamentek delegáltjai és tisztségviselői, valamint az ifjúsági tagcsoportokkal rendelkező zöld szervezetek fiataljai.

A szegedi szervezet a Herman Ottó és Móra Ferenc kollégiumok közti elhanyagolt park köztéri elemeinek felújítását és a növényzet frissítését végezte el támogatásunk segítségével.

A Civil Centrum a magyarországi vak és gyengénlátó emberek érdekében tevékenykedő civil szervezetek kapacitását, érdekérvényesítő és érdekképviseleti tevékenységük hatékonyságát szeretné növelni. A sikeres érdekérvényesítés alapja a társadalmi támogatottság és a jó együttműködések. Kiemelt céljuk ezért, hogy a projektbe bevont szervezetek képessé váljanak a hiteles és átlátható működésre, minőségi együttműködésekre és a látók társadalmi támogatásának elnyerésére.

Az amerikai Deliberative Poll egy a közvetlen demokráciát és civil érdekekartikulációt fejlesztő módszer. Lényege, hogy egy fontos helyi kérdésben előzetesen megismerve a lakosok álláspontját a helyi civil szervezetek intenzív társadalmi vitákat szerveznek, melyet komoly média támogatás követ és a civil és lakossági vélemények nyomatékosan csatolódnak vissza a helyi közhatalom birtokosaihoz. A szövetség a sukorói "King City" beruházási ügy mentén erősíti ezen módszer segítségével a Velencei-hegység környéki civil szervezetek szakmai kompetenciáját.

A projekt legfőbb célja innovatív módszerek kidolgozása és alkalmazása, amelyekkel sikeresen befolyásolhatóak a fiatalok fogyasztói szokásai, középpontba állítva a fenntartható fejlődést és a környezettudatosságot.

A 2007-ben önkéntesek által alapított egyesület az őshonos fafajokból álló erdők védelmére összpontosítja tevékenységét. Az elmúlt évben főként a Gemenc és a Szekszárdi-dombság erdeinek védelmében cselekedtek: felléptek a természetkárosító tevékenységek ellen, és folyamatosan nyomást gyakoroltak a hatóságokra, hogy azok intézkedjenek. Az Ökotárs támogatásával bővíthetik kapacitásaikat és az alapvető működésüket is biztosítani tudják, így még hatékonyabban léphetnek fel az erdővédelemben. A kapacitás bővítésével arra számítanak, hogy a jelenleg folyamatban levő ügyek mellé a tagok által javasolt vagy külső megkeresés alapján felmerülő további ügyeket is vállalhatnak.

A projekt célja a fonáshoz és csomózáshoz kapcsolódó kézműves szakmák értékeinek, hasznosságának ismertetése pontos, hiteles formában, azaz Jász-Nagykun-Szolnok megye (elsősorban hátrányos helyzetű kistérségeinek) ilyen kézműves iparosainak és hagyományos termékeiknek bemutatása, népszerűsítése, belföldi és külföldi kapcsolatok kialakítása, tapasztalatcsere.

A Kerekerdő célja a magyar erdők természetes biológiai sokféleségének, ökológiai értékének megőrzése, és gyarapítása, az erdőgazdálkodásban a fenntarthatóság elveinek elterjesztése és érvényre juttatása, a tartamosság, természetszerűség, és a társadalmi kontroll szempontjainak képviselete. Ezen célokat a szervezet helyi (Szombathely és környéke, Vas-hegy, Vendvidék), térségi (Nyugat-Dunántúl) és országos szinten is szeretné érvényesíteni a projekt során.

A tatabányai Béke úti kiserdőben számos helyi szervezet és intézmény önkéntes felajánlásából és az Ökotárs támogatásával jött létre az Óvárosi Pihenő és Iskola Park. A park létrehozását kezdeményező egyesület a Gerecse és a Vértes hegységben őshonos cserjéket, növényeket ültetett a területre, tanösvényt és pihenő szigetet alakított ki, amit virágágyással kerítettek körbe és a környezetbe illő virágokkal minden tavasszal beültetik. A téren és a bevezető két úton asztalokat, padokat, környezetbe illő fából készült szemeteseket helyeztek el.

A projekt fő célja, hogy tudatosítsa a világörökség részét képező Tokajban és szűkebb környékén élő fiatalokban, hogy mindaz, amit közvetlen környezetük védelméért tehetnek, mennyire fontos a bolygó egész lakossága számára. A projekt kidolgozói szerint a fiatalok legjobban a környezet megóvásáért végzett aktív, tevőleges munkával érezhetik át azt, hogy hasznos részei a körülöttük lévő élővilágnak, hazánk társadalmának és az emberiségnek. A tisztább környezet, vagy a megmentett állatok látványa és a megfelelő tájékoztatás együtt eredményezheti, hogy életüket környezettudatos szemlélettel éljék és továbbadják ezt a szemléletmódot az őket követő generációknak.

A szervezők a műemléki védettség alatt álló egykori református iskolát a közösség hasznára interaktív múzeummá és közösségi térré alakítják át.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tornabarakonyban a népi építészeti emlékeket szeretné feltárni és új funkciókkal ellátni a szervezet. A bemutatás mellett a gyakorlatba is megpróbálják átültetni a hagyományos, praktikus népi építészet technikáit. Az egyik példa egy hagyományos csűr felújítása, melyet közösségi térré alakítanak a projekt során.

A SLAPP az Ellehetetlenítő Stratégiai Peres Eljárások angol nyelvű rövidítéséből származik. A Beklen a saját bőrén szerzett tapasztalatai alapján szeretné előmozdítani a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos állami törekvéseket.

A szövetség az Őrség természeti-kulturális öröksége és értékei, a hagyományos termelési módok, mesterségek megőrzéséhez, környezettudatos hasznosításának népszerűsítéséhez kíván hozzájárulni egy helyi modell alkalmazásával.

A Kölcsey Parkot a mindenki számára nyitott iskolaudvaron alakították ki, ideális helyet teremtve a közösség szabadtéri rendezvényeinek. A növények kiültetésében és padok készítésében a falu apraja-nagyja részt vett.

A szervezet célja Veresegyház és térsége társadalmának környezeti szemléletformálása, tájékoztatása és bevonása a környezeti döntéshozatali folyamatba újszerű módszerekkel. Ennek érdekében rendszeres adásokkal jelenkeznek a helyi közösségi rádióban, elkészítik a térség környezeti adatbázisát és különféle környezeti nevelési programokat is szerveznek.

A Halbarát Víz Program célja az ökológiai szempontok érvényesítése a hazai horgászati hasznosítású állóvizek kezelésében, a jó ökológiai állapot eléréséért. Ez mintegy 300 000 horgászt és kb. 1000 kezelő szervezetet, illetve közel ugyanennyi állóvizet érint. A 2008-ban
első ízben meghirdetett „Halbarát Víz” címet olyan pályázó horgászvizek kapták meg, melyek hasznosítása és állapota a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja. A címet egy bizottság ítéli oda, melynek tagjai a civil, állami, gazdasági szektorból, a sajtót képviselő szakmai szervezetekből állnak elő. A címet szerzett vizek kezelőinek egy része adományt kap, melyet részben szponzorok adnak (pl. természetvédelmi kezelésre, rehabilitációra). Az Ökotárs a természetvédelmi célú adományok költségét és a címet kapott szervezetek ellenőrzését támogatta.

A vértesboglári egyesület számos helyi ügy megoldásában vállal aktív szerepet, legyen szó egészségvédelemről, szociális problémákról vagy környezetvédelemről. Projektjükkel a település központjában elterülő 1700 négyzetméteres területet szeretnék rendbe hozni és fejleszteni. A közparkban számos egyéb mellett egy gyógynövényes kertet is kialakítanak.

A szervezet célja a zirci Akli Major természeti és épített örökségi értékeinek modern módszerekkel történő megőrzése és hosszú távon fenntartható hasznosítása.

A Trinitásvölgy Alapítvány a hátrányos siklósi kistérségben található 957 lelkes Vokány falu közösségét szeretné felrázni, mobilizálni. Ehhez első lépésként a szervezet a kommunikációs tevékenységét fejleszti. Az Ökotárs a faluújság kiadásához és a szervezet honlapjának elkészítéséhez járult hozzá.

Az egyesület Állatmentő Szolgálatot alakít Zalaegerszegen, hogy jogszerűen és szervezett keretek közt tudjon fellépni az állatok kínzása illetve nem megfelelő körülmények között történő tartása ellen. A szolgálat beindításába az illetékes hatóságokat is bevonják, tisztázva az egyes intézmények, szervezetek felelősségi ill. hatásköreit, beleértve a városi önkormányzatot, a rendőrséget, az állategészségügyi állomást és a bíróság munkatársait valamint állatorvosokat, állatvédő jogászokat, jegyzőt stb.

Az Ökorégió célja aátrányos helyzetű csoportok életminőségének és életszínvonalának javítása az ökologikus életmódon keresztül. A projektet az alapítvány az Egyszülős Családokért Zalai Krízisközpont segítségével valósítja meg, a célcsoport hatékony elérése érdekében.

Az Ökorégió a természetközeli szennyvíztisztítás, az eső- és szürkevíz hasznosítás területén szeretne összefogott, szakmai lobbitevékenységet megalapozni, lobbi-hálózatot alakítani és működtetni. A tevékenység célcsoportjai az ország bármely részén tevékenykedő környezet- és vidékfejlesztő civil szervezetek illetve a települési, kistérségi döntéshozók.

A Zalai Civil Szalon 2008-ban alakult civil szervezetek részvételével és, tagságával. Jelenleg ez az egyetlen működő civil kezdeményezés a térségben, ahol a résztvevők a formalitásokat mellőzve, kávéházi hangulatban cserélhetnek véleményt, oldhatnak meg közös ügyeket a helyi közélet szereplőivel, akik mint pártoló tagok vesznek részt az együttműködésben. Az egyesület ezt a jó példát szeretné a projekt folytatásával tovább vinni újabb szervezetek bevonásával, aktuális civileket érintő témák megvitatásával, és az együttműködések számának növelésével.

Zsámbokon a művelődési ház mögötti terület parkosítására pályázott a helyi iskola alapítványa. Az új szabadidőpark-egészségpark kialakításához fák és cserjék ültetését, biciklitároló és asztalok, padok készítését támogatta az Ökotárs.