Küldetésünk

Az 1999-ben alakult Albertirsa Baráti Kör célja, hogy összefogja azokat a személyeket, akik a város élete, hagyományai, természeti- kulturális- és művészeti értékei iránt érdeklődnek. A szervezet a település két pontján szeretne kialakítani madárbarát kert tanösvényt. A két mintakertben a helyiek megismerkedhetnek a gyakorlati madárvédelemmel. Az Ökotárs Alapítvány a madárodúk alapanyagának költségeit vállalta.

Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány fő célja a fenntartható fejlődés elveinek és módszereinek kidolgozása, modell-szintű megvalósítása és terjesztése. 1993 óta egy hátrányos helyzetű térségben, a gömöri régióban levő 100 lelkes Gömörszőlősön, dolgoznak a "Gömörszőlős, egy fenntartható falu" programon. A támogatott projekt keretén belül a bemutató biogazdaságot szeretnék átszervezni két fő segítségével. A tevékenységek olyan jövedelemteremtő lehetőségeket nyitnak meg, amelyek a gazdaság egyes részeit önfenntartóvá tehetik. Az Ökotárs Alapítvány a két fő bérének fedezésével járul hozzá a programhoz.

A szervezet célkitűzése a közösségi részvétel megerősítése, helyi közösségek felkészítése az őket érintő változásokra, a helyi fejlesztési folyamatokba való bevonásuk, annak érdekében, hogy állampolgárként részt vegyenek saját környezetük alakításában, változtatásában, döntéseiben. Ezen túlmenően szeretnének a fejlesztési folyamatokat, információk és pályázati források elérését segítő helyi szakemberekből álló csoport létrejöttét is elősegíteni. Az alapítvány kuratóriumán kívül két önkéntes segíti a tevékenységet, de a tervek megvalósításába rajtuk kívül még 40-50 ember és szervezet kapcsolódott be. A támogatott program célja, hogy megismertesse egymással a helyi szereplőket, majd együttműködést, közös munkát alakítson ki a szobi kistérség természeti környezetének megóvásában érdekelt területek (környezetvédelem-vidékfejlesztés -biogazdálkodás-ökoturizmus-természetjárás stb.) szervezetei illetve a lakosok között. Folyamatosan szélesíteni kívánják az együttműködésbe bevont egyének, szervezetek számát, és közösen összegyűjteni a környezet védelmével kapcsolatos helyi problémákat, közösen megoldásokat (akciók, rendezvények, közös pályázatok) kidolgozni rájuk, és hozzáfogni a megoldásukhoz. E folyamatok végső célja, hogy a lakosság felelősséget érezzen a helyi környezeti problémákért. Az Ökotárs Alapítvány a közösségfejlesztésben résztvevő személy bérköltségeinek fedezésével segíti a folyamatot.

Az alapítvány által 10 éve működtetett Civil Rádió munkájában az évek során meghatározó elemmé váltak azok a műsorok, amelyek hangsúlyosan az élet, az ember és a környezet védelmét tűzték célul. A rádió munkatársai a helyi nyilvánosság erősítéséért dolgozik, szeretnék elérni, hogy az emberek megőrizzék önálló döntéshozó képességüket. Az Ökotárs Alapítvány az elektronikai hulladékok begyűjtésével kapcsolatos új tudnivalókról készülő műsor költségeit támogatta.

A Veszprém és vonzáskörzetében működő Csalán Egyesület fontos feladatának tekinti a környezetvédelmi szempontú terület-, város-, és vidékfejlesztést. Ennek érdekében környezetvédelmi témákban a helyi lakosság számára érdekérvényesítő tevékenységet, tanácsadást végez, képzéseket, rendezvényeket és akciókat szerveznek. 2006-ban Veszprémben a Csalán szervezi a környezetvédő szervezetek országos találkozóját. Céljuk az, hogy a találkozó minél hasznosabb, tartalmasabb legyen, és aki részt vesz rajta, az év közben tovább tudjon dolgozni az ott hallottakkal. Az Ökotárs Alapítvány ebben az évben is a kis költségvetéssel rendelkező zöld szervezetek útiköltségét támogatja.

Az egyesület évente két alkalommal Ökovásárt szervez Veszprémben, melyre a megyén túlról is érkeznek látogatók. A rendezvény célja a biotermékek helyben történő értékesítésének elősegítése. A rendezvény kialakítása során a szervezet igyekszik természetes alapanyagú, környezetvédelmi rendezvényhez illő sátrakat és dekorációt kialakítani. Mivel a sátrak bérlése irreálisan drága lett volna, a szervezet saját, a későbbiekben más rendezvény céljára is bérbe adható sátrak készítésébe fogott. Az Ökotárs Alapítvány a sátrak költségének átvállalásával támogatja az Ökovásárt.

Az Ökotárs Alapítvány a szervezet által egyszer már megjelentetett, népszerűsége miatt azonban már elfogyott, alapvető, a lakosságnak szóló közérthető fogyasztóvédelmi információkat tartalmazó "lapozó" újranyomását támogatta.

A kör 2003 óta dolgozik a Csepel területén található természeti értékek védelmén. Segítenek a környezettudatos szemlélet elterjesztésében, a civil társadalom összefogásában. A Tamariska-domb Csepel egyetlen jelentősebb természetes területe, amely fővárosi védettséget élvez, védelme mind tájképi, mind botanikai szempontokból indokolt. A kör egy olyan színes képekkel ellátott, közérthető leírásokkal dolgozó kis kötet elkészítéséhez nyert támogatást, amely ingyenesen kerül terjesztésre a lakosság, illetve a megcélzott csoportok között.

Az egyesület a nyár során két alkalommal szervez 600-750 ember számára élményalapú, egész éjszakás, komplex környezeti nevelési programot. Az eseményen (éjszakai rovarászás, denevérészet, csillagászat, ragadozó madár - bagoly - bemutató szelektív hulladékgyűjtés) a város különböző korosztályú résztvevői betekintést nyerhetnek a szervezet munkájába. Az egész estés program révén szinte észrevétlenül csempésződnek a környezettudatosság elemei a köztudatba. Az Ökotárs Alapítvány többek között a program szervezési költségeit, az előadók tiszteletdíját és útiköltségét támogatja.

A ma már Környezeti Tanácsadó Irodaként is működő szervezet 1988-óta dolgozik egy fenntartható természeti és épített környezetért, melyben a természeti, társadalmi, gazdasági erőforrásokra támaszkodó környezettudatos társadalom élhet. Adománygyűjtő és önkéntes toborzó kampányuk célja a nyíregyházi illegális szemételhelyezés visszaszorítása. Céljuk nemcsak a szemét eltakarítása, de a hulladék tulajdonosának felderítése is.

Az E-misszió 5 éve vesz részt a Hegyalja Fesztivál Zöld Sátrának szervezésében. Mivel egyik legfontosabb tevékenységük a lakossági szemléletformálás és a környezeti tanácsadás, a több ezres látogatottságú rendezvény kiváló alkalmat nyújt az információk közvetítésére. Az idei programok az alábbi témaköröket érintik: vízvédelem, bioélelmiszer és génmanipuláció, globális gondolkodás - helyi cselekedetek, atomhulladékok - a Greenpeace majaki kiállítása. Az Ökotárs Alapítvány a zöld sátor szervezési költségeit, az előadói és szakértői díjakat, valamint a dekoráció költségeit fedezi.

Az Energia Klub 1991-ben alakult meg abból a célból, hogy közreműködjön egy civilizált energiafogyasztású, élhetőbb társadalom létrejöttében. Ennek érdekében az Energia Klub részt vesz az energiapolitikai döntéshozatali folyamatban, szakértői, információs szolgáltatást nyújt, valamint modellprojektjein keresztül alternatív megoldásokat mutat be. Támogatásunk segítségével az Energia Klub a Védegylettel közösen fizetett hirdetésben hívja fel a közvélemény figyelmét a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbításával kapcsolatos társadalmi vita szükségességére. Követelésük, hogy nyílt, valós vita folyjon Magyarországon az energiatermelés és - felhasználás, ezen belül az atomerőmű jövőjéről. A hirdetést neves közéleti személyiségek aláírásával napi- és hetilapokban jelent meg.

Kulturális Örökségünk Díj nyertese

Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület 1994-ben alakult, ma kiemelten közhasznú szervezet. A tizenkét alapító tag - zömében pedagógusok - fő célja a környezeti tudatformálás és nevelés ügyének előmozdítása volt. Tevékenységüket elsősorban Esztergom tágabb vonzáskörzetében végzik, de egyes tevékenységeinkkel (pl.: környezeti tanácsadó iroda, napkollektor építő tanműhely) megyei, sőt régiós szinten szolgálják a környezetvédelem ügyét. Az Ökotárs egy műszaki végzettségű alkalmazott felvételét támogatta, aki a későbbiekben a projektorientált szervezeti kultúra jegyében kezeli a programot, és vállalkozási bevételekre is szert tehet (napkollektoros rendszerek kivitelezése).

A FÖK munkatársai és önkéntesei tudatában vannak a természet nagyságának és sebezhetőségének, a korlátozott erőforrásoknak és a közösség erejének. A természet- és környezetvédelemért, valamint a közösségfejlesztésért kölcsönhatásban dolgoznak. A szervezetnek egy korábbi támogatott programot követően újabb, a mozgalom számára is fontos dokumentumokat sikerült fellelnie. Ezek digitalizálását támogatja ismét az Ökotárs Alapítvány.

Az egyesület 1989 óta működik. Alapítói célja az ökologikus szemléletmód terjesztése. Az egyesület 1998 óta Környezeti Tanácsadó Irodaként is működik, melynek keretén belül állandó elérhetőséget biztosít a környezeti problémákra érzékeny embereknek, a lakosság részére, valamint tanácsokat, információkat közvetítk számukra. Az Ökotárs Alapítvány a szervezet őszi és téli programjait támogatja.

A Hulladék Munkaszövetség 17 környezetvédő szervezetet fog össze. Áltanosan célja, hogy összefogja és hatékonyabbá tegye azon szervezetek munkáját, melyek tevékenyen kívánnak részt vállalni az ökológiailag orientált hulladékgazdálkodási rendszer kialakításában. A szervezet kampányt indított a kommunális hulladékégetők ellen. Ennek keretében tájékoztató anyagokat készítenek az érintett lakosok és önkormányzatok számára. Az Ökotárs Alapítvány a kampány költségeihez járul hozzá.

A támogatott programban a két résztvevő, a HuMuSz és az ELTE Társadalomtudományi Kar településtudományi- és humánökológiai szakirányának Lányi András vezette kutatószemináriumi hallgatósága az ELTE Pázmány Péter sétány 1/a szám alatti épületében a szelektív hulladékgyűjtés kialakítására tesz kísérletet. Az Ökotárs Alapítvány a kültéri konténereket, az irodai papírgyűjtő kosarakat, a palackgyűjtőket és a gyűjtőzsákokat finanszírozta a HuMuSz-nak.

Az Ökotárs Alapítvány által támogatott Zöld Völgy Napok keretében a Szentlőrinctől Oroszlóig futó völgyben és a környékén lévő falvak értékeit, ökológiai potenciálját szeretnék bemutatni a völgyben lakó embereknek, valamint a hazai és nemzetközi látogatóknak.

Az egyesület célja Kartalon és környékén természetvédelmi és környezetvédelmi tevékenység folytatása, valamint a térség településein a környezeti kultúra és környezeti nevelés ügyének támogatása és fejlesztése, a természeti- és az épített környezet védelme. Az Ökotárs Alapítvány a szervezet működését és a helyi zöld újság kiadását egy számítógép vásárlásával támogatta.

A program annak próbál utánajárni, hogy a 11 éve elkészült Második Millennium címet viselő városkutatási tanulmányban leírtak hogyan valósultak meg. Az egyesület egy, a Magyar Urbanisztikai Társasággal közösen szervezett konferencia keretében vitatja meg az abban foglaltakat, és az azóta eltelt időben bekövetkezett változásokat a város életében. Az Ökotárs Alapítvány a szervezési költségekkel segíti a konferencia és az abból készülő kiadvány költségeit.

Spontán lakossági kezdeményezésre indult a kalocsai kertváros szélén fekvő elhanyagolt, elszemetelődött, egyébként jó adottságú természeti terület rehabilitációja. E tevékenységből nőtt ki a kalocsai környezetvédő szervezet, mely környezet információs irodát szeretne nyitni. Az Ökotárs Alapítvány ezt a kezdeményezést támogatja.

Az egyesület partnereivel közösen törekszik a természet és környezetvédő szemlélet alakítására, különös tekintettel a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének védelmére. A szervezet tagjainak száma évről évre nő. Az Egyesület munkájának fontos része a részletes és pontos nyilvántartás és a gyors adatszolgáltatás. A tevékenység során begyűjtött adatokat szeretnék egy helyen, átlátható és a használható formában kezelni. Az Ökotárs Alapítvány a szervezet működését egy hordozható számítógép megvásárlásával támogatta.

A Környezeti Nevelési Hálózat 1000 környezeti nevelőt, 500 oktatási intézményt ér el. Alapítói célja: "Békességteremtés ember és ember között, ember és természet között, a környezeti nevelés, oktatás, valamint a környezetvédelem fejlesztése és az egyesületben résztvevők érdekeinek képviselete, védelme." Alapítványunk a pedagógusokhoz eljuttatott HÁLÓZAT hírlevél 3 számának megjelenését támogatta.

A szervezet működési területe a Körös-Tisza-Maros folyók által megjelölt terület. Tevékenysége a régió természeti értékeinek helyszíni felmérésével kezdődött, ma már a szervezet közel 300 taggal rendelkezik. Központja a Békéscsabához közeli Pósteleken található. Itt 2005. nyarára közel 9 ezer 3-12 éves korú facsemetével és további 1800 más őshonos növénnyel gazdagították a megyét. Az Egyesület a tulajdonában lévő bázison egy alapvetően közösségi munkára alkalmas épületrészt szeretne kialakítani. Az Ökotárs Alapítvány adománya az épületrész felújításával segíti a szervezet működését.

Az Közös Pont Egyesület a természetes életrend hagyományainak és értékeinek megismertetését és a mindennapi életünkbe való átültetését vállalta fel. Fontos feladatuknak tekintik a természetes műveltség különböző területei, mint a hagyományos műveltség, környezetkultúra, egészséges életmód közti koordinációt is A szervezet hatékonyságának növelése érdekében alapítványunk egy 2x2 napos fejlesztő tréninggel támogatja az egyesületet.

Az Ökotárs egy olyan honlap létrehozását támogatja, mely a fiataloknak segít megtenni azokat a lépéseket, melyekkel tevékenyen hozzá tudnak járulni a környezetünk védelméhez. Az internetes oldal egyben segítené a gyerekek közti kommunikációt a környezet- és természetvédelemi témákról.

A szegedi alapítvány olyan programokon dolgozik, amelyek javítják a társadalom helyzetét (az integrációt, a szocializációt), segítik a környezeti érték kibontakozását (pl. a tudatos környezetkezelést). A Dél-alföldi Biokultúra Egyesület Hódmezővásárhelyi helyi csoportjának biotermelői a Mátrix Egyesülettel összefogva szeretnének egy stabil helyi felvevőpiacot kialakítani, biotermék vásárolói kör kialakításával. Az Ökotárs Alapítvány ezt a törekvést támogatja adományával.

Az Ökotárs "A Világ 12 krízise, és amit Te tehetsz" munkacímű ingyenes kiadványt támogatta. A színes, fiataloknak szóló, közérthető tájékoztató füzet 3000 példányban készül. A hiánypótló kiadvány átfogó képet, hiteles információkat és érdemi háttéranyagokat nyújt a világ legégetőbb kríziseinek okairól, következményeiről és leküzdésük lehetséges stratégiáiról.

A Noé Bárkája Egyesület 2003 óta folyamatosan szervez előadásokat erdészeti és természetvédelmi témában. A Magyar Erdészek Országos Egyesületével közösen megszervezték a Nemzeti Erdőstratégia regionális társadalmi vitáját. Részt vállaltak a Zengő védelmében, a terület természetvédelmi őrének szakvezetésével. Céljuk a természet és az emberi egészség védelme a magyar parasztkertek vegyeskultúrás termesztésének feltámasztásával. Az Ökotárs e cél gyakorlati megvalósításáért egy bemutatókert létrehozását támogatja.

A támogatott program célja a XV. kerületben, egy, a szervezet székhelyéhez közeli társasházban a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Az Ökotárs Alapítvány az ezt előkészítő kiadvány, illetve a hulladékgyűjtők költségeivel járult hozzá a programhoz.

Az évente megrendezett kétnapos nyári élőfalu találkozó alkalmat ad az élőfalvakkal kapcsolatos aktuális kérések megbeszélésére, lehetőséget teremt az Ormánság Alapítvány és a többi résztvevő bemutatkozására az újak előtt. A találkozó egy olyan folyamat része, amely minden esetben igazolta a fontosságát: a nehéz helyzetben élő emberek számára fontos a rendszeres kapcsolattartás és az aktuális problémák közös megbeszélése, megoldása. A találkozó további célja az élőfalu mozgalom erősítése és terjedésének segítése. Az Ökotárs Alapítvány a találkozó költségeihez járult hozzá.

Az Ökoszolgálat Alapítvány a 15 éves működése alatt sok változáson ment keresztül, ezért jelen helyzete indokolttá teszi a szervezetfejlesztést. Az Ökotárs Alapítvány a tréner díjának egy részével támogatta a szervezetet.

Az Ökoszolgálat létrehozásának ötlete 1989-ben a Kék Lista tagjai, művészek és tudósok körében fogalmazódott meg. A szervezet jogi bázisát, az Ökoszolgálat Alapítványt 1990-ben hozta létre 8 környezetvédő társadalmi szervezet, annak érdekében, hogy ingyenes szolgáltatásaival előbbre vigye a környezetvédelem ügyét Magyarországon. 2005-től kezdve a szervezet felvállalja a Környezet- és Természetvédő Szerveződések Egyeztető Fórumának koordinálását. A 2006-os Környezet- és Természetvédő Szervezetek Országos Találkozóig a három Egyeztető Fórum költségét támogatja alapítványunk.

A Palocsa Egyesület 1996-ban Zalkodon alakult, mint Palocsa Természetvédő és Hagyományőrző Egyesület. Ahogy tevékenységük bővült, a szervezet 2000-ben összeolvadt a Bioszféra Akadémiával. Az egyesület fő élja a Természet és az Ember összhangjának segítése, visszaállítása. Az Ökotárs az e témáról készülő könyvet támogatja adományával.

Az egyesületet 1991-ben alapították a környezetvédelem és a természetvédelem iránt elkötelezett fiatalok és önkéntesek, akiknek segítségével évek óta épül a szervezet pénzesgyőri környezeti nevelési és természetismereti oktatóközpontja. Várhatóan idén decemberben befejeződnek a munkálatok, és teljes kapacitással működhet az oktatóközpont. Az oktatóközpontban számos természetközeli eljárást alkalmaznak, amelyek egyben bemutató funkcióval is bírnak (napkollektor, komposzt WC, fagázas kazán, esővízgyűjtő rendszer, szelektív hulladékgyűjtés stb.). Az oktatóközpontot évek óta több civil szervezet is használja rendezvényeik helyszínéül. Évente összesen kb. 15000 terepóra munkát tölt a szervezet környezeti nevelési programok szervezésével, lebonyolításával. A programban támogatott tevékenységek segítségével hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az alaptevékenységek pénzügyi forrása a saját bevételekből és adományokból származzon. A fejlesztések, új projektek és az önkéntesek foglalkoztatásának finanszírozását pedig továbbra is pályázati forrásokból szándékoznak fedezni.

Az Egyesület a korábbi évek során már spontán szerveződésként együttműködő csoport tagjainak elhatározásából alakult 2004. tavaszán. Működési területe az újpesti partszakasz, amelynek szárazföldi része ártér, természeti terület, mely sajnos rendkívül szennyezett az illegális szemétlerakók miatt. A neves képzőművészeket, alkotókat tömörítő egyesület országos képzőművészeti pályázatot hirdet, amelynek témája a környezetvédelem lesz. A beérkezett pályamunkák 2005. októberétől az újpesti természetvédelmi területen, illetve az Előre állóhajó kiállítótermében kerülnek bemutatásra. Az Ökotárs Alapítvány a rendezvény költségeihez járult hozzá.

Az egyesület 1989-ben alakult baráti körként. Alapítói olyan emberek voltak, akik természetjáróként nagyon sok környezetkárosítással találkoztak, s örömmel vették, hogy tehetnek valamit ezek ellen. 2004-ben Pécs önkormányzata meghirdette a Pécs Ökováros - Mecsek-Dráva Ökorégió Program elnevezésű koncepciót. A kör aktívan kíván részt venni a fenti koncepció kidolgozásában, a lakosság tájékoztatásában a helyi civil szervezeteken keresztül a program alakulásáról, majd tanácskozást szervez a partnerszervezetek részére. Az Ökotárs Alapítvány a kapcsolódó szórólap, a tanácskozás, illetve a kommunikációs költségek fedezésén keresztül támogatja a programot.

A PLANET Alapítvány célja, hogy egyéni tapasztalatszerzés által népszerűsítse hazánk és a világ kultúráit a társadalmi szerepvállaláson keresztül - egy olyan aktív, mozgósítható, tudásmegosztáson alapuló önkéntes hálózattal, amely munkájával hozzájárul egy széleskörű, környezettudatos szemléletmód kialakításához. A "Fair Trade Lapozó Iskoláknak" bemutatja a méltányos kereskedelemből származó (fair trade) termékek útját a fejlődő országokból a fejlett országokba, és e rendszer hozzájárulását az igazságos és egyenlő feltételek megteremtéséhez a fejlődő országokban. A kiadvány azon termékek életciklusának bemutatásával foglalkozik amelyeket a gyermekek is fogyasztanak rendszeresen, pl. csokoládé, kakaó és banán. Az Ökotárs Alapítvány adománya a kiadvány fordítási és nyomdai költségét fedezte.

Magyarország első természetvédelmi közalapítványa 1991-ben alakult társadalmi szervezetként, 1998-tól működik kiemelten közhasznú közalapítványként. Alapítói közt van a várgesztesi önkormányzat, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (www.mme.hu), a Vérteskozmai Községvédő Egyesület. A szervezet célja a térség fenntartható fejlődésének segítése természetvédelemi tevékenységeken keresztül. Példaértékű müködésével a Pro Vértes egy országos természetvédelmi közalapítvány-hálózat kialakulását segítette elő. A közalapítvány által a csákvári Geszner-házban üzemeltet információs központot,mely a környék természeti és kulturális értékeiről nyújt tájékoztatást. A támogatott projekt keretében a szervezet rövid, tartalmas kiadványokat, térképeket készít el.

A szervezetet 1987-ben alapították, tevékenysége főként a légszennyezés, közlekedés, kommunális hulladék, környezetpolitikai szabályozás témakörére koncentrál. 2005 májusában, Kazahsztánban rendezték meg azt a konferenciát, amelynek témája a három éve hatályba lépett egyezmény eddigi végrehajtásának értékelése volt. A magyar megvalósulást ismertető hivatalos jelentés árnyék-beszámolójának angol fordítását, valamint a lakosságnak szóló magyar változat elkészítését támogatta az Ökotárs Alapítvány.

A Rügyecskék alapítvány szelektív hulladékgyűjtés terjesztésével, városi faültetésekkel, illetve gyerekfoglalkoztatások keretében a tudatosabb környezetvédelmi magatartás közvetítésével foglalkozik. A szervezet alapítása óta minden jelentősebb környezetvédelmi akcióban részt vesz. A támogatott program célja egy fenntartható és működő biogazdaság valamint egy kulcsosház kialakítása állandó lakókkal, hogy ezzel másokat is hasonló gazdaságok alapítására inspiráljanak. Ennek érdekében szükséges a már meglévő épület bővítése, téliesítése és szálláshelyként való kialakításához szükséges munkálatok elvégzése. A projekt részeként a szervezet gyerekek és a felnőttek számára előadásokat, kézműves- és környezeti nevelési programokat, túrákat szervez.

A szervezet a Fővárosi Bíróságon két pert indított az M0-ás autópálya nyomvonalának ügyében, Az Ökotárs Alapítvány a szervezet által sérelmezett Csömör és Árpádföld közötti nyomvonalat megelőző szakasz környezetvédelmi engedélyét megtámadó kereset költségeihez és a magához a perköltséghez járul hozzá adományával.

Jótékonysági est

Természetes Életmód Alapítvány 1993 óta működik, jellemzően adományokból, pályázatokból és sok-sok önkéntes munkából tartja fenn magát.Célja a humánökológiai elvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinek, közösségi és regionális formáinak megteremtése. Az alapítványi területen az utóbbi években lezajlott fejlődés által megnövekedett kapacitás működtetése jelenleg szakember hiányában nem mindig megoldható. A programok hatékonyabb működtetéséhez járul hozzá az Ökotárs Alapítvány egy személy munkabérének támogatásával.

Az egyesület fő célkitűzése a lakóhelyi épített és természeti környezet védelme, fejlesztése, a város kulturális értékeinek megőrzése, ilyen igényeinek kielégítse, valamint egy olyan alkotóműhely teremtése, ahol a helybéliek közösen tevékenykedhetnek városukért. Az egyesület ősszel indította madárodú-készítő foglalkozását a helyi művelődési házban. Az Ökotárs Alapítvány által támogatott kiadvány részletesen bemutatja Göd kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit, és egyben az egyesület eddigi tevékenységét.

A Védegylet célja a természeti és kulturális sokféleség megőrzése, egy jobb minőségű élet biztosítása Magyarország minden lakója számára. Az Ökofeszt szervezőinek egyik célja volt, hogy a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" szemléletet erősítsék a hazai civil szférában. A rengeteg látogatót vonzó program során a legkülönbözőbb témák felvonultatásával sikerült kézzelfoghatóvá tenni azt az alapvető tényt, hogy a társadalmi és környezeti kérdések csak egymással összefüggésben, kölcsönös összekapcsoltságuk tudatosítása által kezelhetők.

A Szent László-víz revitalizációja érdekében nyílt konferencia és fórum megszervezését kezdeményezik elismert hazai és nemzetközi előadók meghívásával. Bemutatják az ausztriai pozitív tapasztalatokat, eredményeket, a magyarországi tapasztalatokat, és kerekasztal beszélgetést vezetnek annak érdekében, hogy megtalálják, milyen összefogással tudnánk megvalósítani a Szent László patak revitalizált referencia-, mintaterületté alakítását. A rendezvénynek széles nyilvánosságot kívánnak biztosítani azért, hogy elképzeléseik minél nagyobb támogatottságot élvezhessenek később a hatóságok, gazdálkodó és civil szervezetek, helyi lakosok körében. Az Ökotárs Alapítvány a rendezvény költségeihez járult hozzá adományával.

A Zöld Fiatalok Egyesületet a hazai társadalmi-közéleti színtér hiányosságai hívták életre. Ezek egyike egy olyan szervezett kezdeményezés iránti igény, mely a szociális, emberjogi és környezeti problémákat egyetlen, tág perspektívájú kontextusban szemléli, felismerve közös gyökereiket és azt, hogy csak egymással összefüggésben kezelhetőek. Egyik legfőbb céljuk tehát ráirányítani a döntési pozícióban levők és a tevékenységük következményeit viselő közösségek figyelmét a környezeti és társadalmi problémák szerves kapcsolódására, körültekintőbb, holisztikus szemléleti és cselekvési alternatívák körvonalazása révén. Az Ökotárs Alapítvány ezúttal a szervezet Trafóban megtartandó Föld Napi rendezvényét támogatja.

A Fák Újéve egy tágabb szemléletformáló folyamat egyik eleme, melynek fő törekvése a nagy vallási hiteszmék és az ökologikus gondolkodás összekapcsoltságának megmutatása. Tu BiShvat héberül annyit jelent: Shvat hó 15-ik napja. Az ókorban erre a napra gyűj

A Zöld Fiatalok kiemelt célja pótolni egy olyan, közügyek terén új hangot megütő, független mozgalom hiányát, mely a jelenlegi egysíkú politikai paletta mindkét érdekcsoportjától kellő távolságot tart, mely egyértelműen nem volt részese sem a rendszerváltás előtti, sem az azt követő időszak közéleti történéseinek, nem fűzik szoros kötelékek azok szereplőihez, így politikai kérdésekben határozott, elfogulatlan kritikát fogalmazhat meg. Az Ökotárs Alapítvány adományával a szervezet fenntarthatóságát támogatta.

Az Mecsek és a Zselic közt fekvő Bükkösdön működő egyesület egy beruházással kapcsolatos vitát követően kidolgozott egy fejlesztési stratégiát, melynek alapján kísérleti projekt indul a térség hátrányos helyzetének megszüntetésére. A szervezet az Ökotárs Alapítvány támogatásával gyógynövény mintakertet kíván létrehozni. A mintakertben szeretnék bemutatni a környéken előforduló valamennyi gyógynövényt, valamint azokat a kertészeti-szántóföldi gyógynövény-kultúrákat, amelyek termesztéséhez megfelelőek a talaj- és éghajlati adottságok. A kert virtuális formában az Interneten is megtalálható lesz. Az Ökotárs Alapítvány az ehhez kapcsolódó tanfolyamok és kiadványok költségeit finanszírozza.

A támogatott program a hosszú távú célja a fenntarthatóságra nevelés előmozdítása Magyarországon, különös tekintettel a fiatal felnőtt korosztályra. Ennek érdekében kezdeményezték a városi témájú környezeti nevelési programokat működtető hazai civil szervezetek tapasztalat- és információ cseréjének előmozdítását, egymás oktatási tevékenységének megismerését és közös gondolkodást arról, hogyan lehetne bevonni a környezeti nevelésbe a fiatal felnőtt célcsoportot is. Az Ökotárs Alapítvány a találkozó költségeivel segíti a programot.

Az Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület fő célja a Zempléni Tájegység természeti értékeinek megőrzése és megismertetése a kirándulókkal és a tájegység lakosságával. Ennek részét képezi a Zempléni Tájvédelmi Körzet területén található fokozottan védett István-kúti Nyírjes 2003-ban indult élőhely rekonstrukciós programjának folytatása. Célja a hagyományos gazdálkodás, a kézi kaszálásos rétgazdálkodás eredményeként kialakult fajgazdagság megőrzése, az aktív természetvédelemi beavatkozás elmaradása esetében bekövetkező cserjésedési és erdősülési folyamat ellenőrzött keretek között tartása.

A program általános célkitűzése a Tisza-tavi biodiverzitás védelme, a környezetterhelés csökkentése. Konkrét célkitűzés a Tisza-tavi térségben keletkező hatalmas mennyiségű ártéri erdőkben maradó szemét mennyiségének mérséklése, az érintettek szemléletformálása. A konkrét természetvédelmi eredmények mellett a résztvevők környezeti tudatosságának és ismeretbővítésének fejlődését is remélik a szervezők.

A Sajómercse község külterületén lévő természeti, tájképi és gazdálkodástörténeti értékekben gazdag, extenzíven művelt gyümölcsösök a Natura 2000-es területek közé tartozik.,továbbá helyi jelentőségű védett területA hagyományos gazdálkodási módok fokozatos felszámolódásával a területen degradációs folyamatok indultak el. Ezek a folyamatok az élőhelyeket és a védett fajokat egyaránt veszélyeztetik. A támogatott program a Natura 2000-es terület és az itt élő védett fajok megőrzésén túl a helyieknek is segítséget nyújt a falusi és agrár turizmus alapjainak lerakásához.

Az egyesület a fontos üdülőhelynek számító soproni Városi erdőt szeretné helyreállítani fiatalok és felnőtt önkéntesek. bevonásával, együttműködésben a Várossal és a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal. Őshonos csemeték ültetésével pótolják az erdőből hiányzó fa- és cserjefajokat, a begyűjtött magokat elvetik, segítve a természetes felújulást. Az erodált helyekre természetes anyagú rézsűfogó sövények, folyókák kerülnek. A helyiek és az idelátogatók számára kis kiadvány készül az erdő természeti értékeiről.

A Szentgotthárd-Máriaújfalu határában lévő Hársas-tónál mintegy 9-10.000 kétéltű, elsősorban zöld- és barna varangy gyűlik össze az első tavaszi esők után, amelyek közül kb. 3-4000 a tótól keletre húzódó erdőben telel. A tavat és az erdőt elválasztó műút forgalmas, így védelem nélkül a védett kétéltűek nagy része válna az autók áldozatává. A kétéltűek hosszabb távú védelmének érdekében az egyesület a korábban a kihelyezett terelőfóliákat szeretné tartósabb anyagú terelőkre lecserélni.

A Tisza-Maros-zugban az egykori ártér helyén ma elsősorban mezőgazdasági területek, szántóföldek vannak, ezért a jelentkező belvizeket maradéktalanul elvezetik. Emiatt az egykori gazdag élővilág maradványait őrző természetes erek rendszeresen kiszáradnak. Pusztán ésszerűsítéssel, átszervezéssel már lehetőség nyílna több víz megőrzésére, ami az élővilág rehabilitálásának kulcsa. Kis beavatkozásokkal még több elérető, így a programban a vízvisszatartás kivitelezését (a vízgazdálkodási társulattal), hulladékeltávolítást, faültetéseket (a helyi egyesülettel) terveznek. Emellett az élővilág alapállapot felmérését is elvégzik.

A projekt célja a vadmacska (Felis silvestris) fogságban született egyedeinek visszatelepíthetőségének vizsgálata. A projekt során a kitelepítés eredményeit hosszú távon ellenőrző monitoring-rendszert épít ki a Csermely Egyesület. A projekt eredményeit felhasználó későbbi visszatelepítések hozzájárulhatnak a faj hazai, illetve európai állományának stabilizálásához.

Az egyesület folyamatosan nyomon követi a védett, veszélyeztetett növények állományát. Az egyesület által ismert bihari, valamint nyírségi láp és homokterületek számos növényfaja került végveszélybe különböző okok miatt. Az egyesület ezen fajok szaporítása, valamint a szaporított egyedek eredeti populációkba ill. társulásokba való ökológiai- társulástani alapú visszahelyezését szeretné megvalósítani.

Célunk a fokozottan védett kék vércse fészkelő állomány -varjútelepek megszűnése következtében bekövetkező- csökkenésének megállítása a Szatmár-Beregi síkon. A gyakorlatban már jól bevált aktív védelmi módszerrel (költőládák kihelyezésével) elősegítjük a faj fészkelésének és megtelepedésének sikerét hazánk észak-keleti országrészében. A program során kihelyezésre kerülő közel 200 költőláda hozzájárul várhatóan a kék vércse állomány csökkenésének megállásához és a vörös vércse állományára is pozitív hatással lesz.

A Kis-Balatonban élő denevérek természetes búvóhelyei a nagyfokú élőhely átalakítás miatt megszűntek. A támogatás segítségével ezek pótlására nyílik lehetőség, mesterséges denevérodvakat segítségével. Ezen az élőhelyen az egyesület 1997-ben több, mint 200 odút helyezett ki, melyek a denevérek körében igen hamar közkedveltek lettek. Az odvak 1/4-ed része mára megsemmisült vagy igen rossz állapotú, ezért cserére szorul. A várt eredmény: a Kis-Balaton denevérnépessége fennmarad, mivel természetes búvóhelyeiket íly módon pótolható.

A program célja a Bag, Galgahévíz, Hévízgyörk, Tura környékén élők figyelmének felhívás a környezetükben található lápterületek megőrzésének fontosságára és a láprét megtisztítása. A program résztvevői elkészítik a láprét részletes talajtani és botanikai térképét, felmérik és visszaszorítják a gyom gócpontokat, megtisztítják a láprét környékét az illegális kommunális szemétlerakóktól.

A Hatvan külterületén lévő Kisgombosi Tölgyes Hatvan kistérségének leginkább természetközeli állapotban megmaradt területe. Az itt található tölgy "hagyásfák" életkora eléri, vagy meghaladja a 200 évet, a magterületen több védett növényfaj is megtalálható. A terület eddigi vizsgálatai alapján jelentős értéket képviselő védett kisemlős és énekesmadár populáció találja meg itt életterét. A gyakorlati természetvédelmi feladatok ellátása mellett az egyesület indította el a terület védetté nyilvánítási eljárását is.

A program egy két évvel ezelőtt vadaskert építése miatt bekerített, de már 1981-ben helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánított 12,4 ha-os nyírségi gyertyános tölgyes rekonstrukcióját célozza meg. A program során a tölgyesből eltávolítják a fás és bizonyos mértékben lágy szárú adventív fajokat, elősegítik az itt potenciálisan költő énekes madárfajok fészkelését, valamint monitorozhatóvá "bejárhatóvá, bemutathatóvá" teszik a területet. A programnak és a már fent említett kerítések védelmének köszönhetően az erdő igen jó teret adhat későbbiekben természetvédelmi, erdészeti kutatásoknak. A program eredményeiről a lakosság és a többi civil szervezet egy kiadvány segítségével tájékozódhat.

A program célja egy kiépülőben levő tanösvény élővilágának megmentése. A területen fészkelő madarak szaporodási feltételeinek javítását és a hüllők napozószigeteinek kialakítását támogatta az alapítvány kuratóriuma.

Az egykori albertirsai agyagbányában található hazánk egyik legnagyobb gyurgyalagtelepe. A fészkelőtelep fennmaraádást veszélyezteti, hogy a bányaudvaron illegális hulladéklerakó létesült, A projekt célja az albertirsai gyurgyalagtelep megmentése, a fészkelő állomány nagyságának növelése. A terület megtisztításával, védelmével a fészkelő állomány várhatóan megerősödik, az élőhelyrekonstrukció eredményeként a kezelt területen helyreáll a természetes növénytakaró. Mivel a természetkárosításokat főként a helyi fiatalok követik el, a terepi munkákba a helyi iskolák növendékeit is bevonják.

A bükkaljai kaptárkövek nemcsak mint egyedi geomorfológiai képződmények fontosak, hanem kultúrtörténeti értékük is jelentős. A XX. század elején erre a területre betelepített, agresszívan terjedő tájidegen akác a sziklák repedéseiben megtelepedve azokat erőteljesen pusztítja. A program során erre a problémára keresik a megoldást, elsősorban az akác fizikai és vegyszeres irtásával. A program eredményeként a sziklák gyors pusztulása megállhat, és visszatelepedhet a területre a természetes vegetáció.

A Sóshartyáni Hencse-hegyen európai szinten is kimagasló nappali lepke állomány él, a világon egyedülálló a faunaösszetétel és regionális szinten kimagasló jelentőségűek florisztikai értékei. A tervezett program keretében a terület hulladékmentesítése és a további szennyeződések megakadályozása valósul meg. A környékbeli lakosság és az általános iskolások bevonásával a szemléletformálás valamint a pozitív értékek átadása is szerepet kap.

A Felső-Kiskunság szívében elhelyezkedő Izsáki Kolon-tó mindig is kiemelt jelentőségű Szalakóta élőhely volt. Az állomány megtartása végett időszerűvé vált a régi rossz állapotú odúk cseréje, illetve az odúsított terület bővítése. Hagyományaiknak megfelelően a szervezet a régió általános iskolásai és érdeklődő fiataljai bevonásával tervezi a program végrehajtását. A pályázaton nyert összeggel lehetőség nyílik továbbá a területet bemutató hiánypótló kiadvány megjelentetésére, valamint a 2005. év madarának élőhelyét bemutató előadássorozat szervezésére is.

A szervezet élőhelyvédelemről szóló természetvédelmi tábor szervezésére valamint egy az Őrségi Nemzeti Park területén levő láprétek és erdőtársulások kutatását célzó programra kapott támogatást.

Az MME bükki csoportja két éve foglalkozik az alpesi gőte és odúlakó madarak védelmével. A fajok védelmének érdekében a szervezet a Bükki Nemzeti Parkkal közösen gyakorlati természetvédelmi feladatok ellátását végzi (pl. fajok megfigyelése, veszélyeztett élőhelyek rehabilitálása, újratelepítés, stb.)

A támogatás egy kiemelt fontosságú földalatti denevér élőhely rekonstruálását teszi lehetővé, melyet arany után kutatva az utóbbi években huzatossá tettek. A rekonstrukciónak köszönhetően várhatóan nőni fog a téli hőmérséklet a vágatokban, és a denevérek száma növekedni fog.

A program célja az egykori Nagy-Sárréti mocsarak állapotának visszaállítása, az egykori gazdag hal-, kétéltű-, hüllő-, és madárfauna életfeltételeinek kialakítása. A program várt eredményei : Füzesgyarmaton és Fegyverfenéken a vizes élőhely fenntartása és ökológiai állapotának javítása. Gyomaendrődön és a Nagylaposon a sirálytelep és a kapcsolódó más védett fajok költőhelyének hosszabb távú fennmaradása, a vizes élőhely-jelleg megőrzése. Kőrösladányon, Kis éren pedig a térségi vizes élőhely fregmentálódásának lassulása, új vizes élőhely az előző évikhez képest.

Gömörben évszázadok alatt alakították ki azokat az extenzív gyümölcsösöket, amelyeket ma pusztulás fenyeget. A gömörszőlősi extenzív gyümölcsösök több száz éves féltermészetes élőhelyek, biodiverzitás szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A probléma oka, hogy a helyi emberek elvesztették az érdeklődésüket az extenzív gyümölcsösök fenntartásával kapcsolatban: az a generáció, aki szívén viselte ezek sorsát lassan kihal, a jelenlegi munkaképes nemzedék viszont nem lát benne anyagi érdekeltséget. A szervezet az őshonos gyümölcsfajtákat megmentésén keresztül a biodiverzitás megőrzését célozza.

A program célja nagyszámú önkéntes bevonásával, terepi munkák segítségével a Magas-Bakony, és a Balaton-felvidék természeti-, földtani értékeinek megőrzése, helyreállítása, élőhelyek létrehozása, özöngyomok visszaszorítása és illegális hulladéklerakók felszámolása. A program eredményeképpen várhatóan értékes élőhelyeket sikerül helyreállítani (hegyvidéki kaszálórétek, hagyásfás legelő, alpesi gőte élőhelyek), sikerül felszámolni a Pénzesgyőri-medence illegális hulladéklerakóit, és nem utolsó sorban a helyi lakosság életszemléletét környezettudatosabbá tenni.

A program célja a szentendrei Sztelin-patak völgyében két tájidegen fafaj, a zöldjuhar és az akác eltávolítása, mielőtt a fás vegetációban teljesen dominánssá válnának e fajok. Egyes meredek völgyoldalakban a mihamarabbi fapótlás is szükséges lehet. A gyakorlati kezelési tevékenységgel párhuzamosan a lakosság szemlélet- és tudatformálását kívánják elérni. A munkákban részt vesznek a helyi környezet- és természetvédelmi szakemberek, az egyesületi tagok és az önkormányzat.

A támogatásnak köszönhetően a Nagy - Kopasz több élőhelyén is sor kerülhet társulások állapotfelmérésére, a szükséges kezelési munkák előkészítésére és az élőhely-rehabilitációs beavatkozásokra. Cél az itt élő védett és fokozottan védett fajok állományainak feltérképezése és ezen állományok fenntartása. A rehabilitációs munkák során több helyen cserjeírtást és kaszálásokat fognak végezni, hogy a beerdősülés által veszélyeztetett gyapjas őszirózsa, a gyapjas csűdfű, valamint jópár orchideafaj állományait megmentsék.

Az ürömi Kishegy a község legnevezetesebb és legértékesebb helyi védettségű természetvédelmi területe. A terület egy részére a 90-es évek végén illegálisan, sittel vegyes föld került szétterítésre. A károsítást követően lassú folyamatként elkezdődött a Kishegyet övező telkek környékének "elszemetesedése". Az Ürömiek Baráti Társasága szeretné megállítani a természetkárosító folyamatot és helyreállítani a védett területet. A további károsítást megelőzendő a helyi iskolák tanulóit is bevonják a programba.

A támogatás segítségével elkezdődhet az abaújszántói Sátor-hegyen található hegyi kökörcsin (Pulsatilla zimmermannii) termőhelyének rekonstrukciója. A terület jelentős mértékben becserjésedett, s ez veszélyezteti a kökörcsinek állományát. Az alapítvány önkéntesek segítségével szervezi meg a rekonstrukciós munkákat.

A Zöldút közös állapotfelmérésére, kerékpárok vásárlására, információs táblák felújitására, honlap és szórólapok készitésére valamint egyéb kiadványok publikálására kaptak támogatást a Zselici Zöldút fejlesztői.

A program célja a Sopron környéki Zöldút fejlesztés. A támogatás egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítését, az érdekeltek találkozóit és táblák kihelyezését teszi lehetővé.

A támogatás a következő kisebb projektek megvalósítását teszi lehetővé: a. Közös weboldal létrehozása kilenc kis település számára, akik a Zöldút elvei alapján dolgoznak együtt a térség fejlesztéséért. b. Drégelypalánk - Szondi ünnep - tradicionális történelmi játékok - a rendezvényen a helyi civil szervezetek megjelenhettek és bemutathatták a Zöldúthoz kapcsolódó tevékenységeiket c. 3 kerékpár megvásárlása Drégelypalánkon biciklikölcsönzéshez d. Ipolyszög - Égerlápi tanösvény létrehozása e. Alsópetényi gyermeknap 18 nyugat-cserháti kis falu fiataljainak részvételével. Az esemény program középpontjában az egészséges élet és a sport állt. f. Tanulmányút a Zselic Zöldútra egy új helyi szervezet részvételével.

Az Ipoly-völgyi Zöldút az egyik legrégebbi kezdeményezés a programhoz kapcsolódóan. A támogatás a kerékpárút kitáblázását és egy helyi termékekről készülő adatbázis elkészítését tette lehetővé.

Budapesten a Zöld Fiatalok az ARC plakátkiállításon biciklis akadálypályával, bringaszobrászattal, és "Still We Ride" filmbemutatóval várták az érdeklődőket.

A most következő két évben el fog dőlni, hogy meghosszabbítják-e a paksi atomerőmű élettartamát 20 évvel. A program célja a társadalmi részvétel biztosítása a döntéshozatali folyamatokban, a nukleáris szektor átláthatóságának elérése, a nyilvánosság tájékoztatása az atomenergiával kapcsolatos problémákról.

A szervezet a Zöld Fiatalokkal közösen egy antinukleáris tréningsorozatot szervezett fiatal önkéntesek számára. A felkészített önkéntesek nyári fesztiválokon és egyéb rendezvényeken segítettek tájékoztatni az érdeklődőket.

Az együttműködési pályázat keretében az Energia Klub szlovák, cseh és osztrák partnereivel közösen továbbra is részt vesz a régió, valamint az EU radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos politikája kialakítása érdekében folytatott lobbyfolyamatban.

A Kötháló az Energia Klubbal közösen képzéssorozatot szervezett tanácsadói számára az atomeneregia magyarországi vonatkozásairól, az aktuális problémákról, teendőkről. A program során a résztvevők meglátogatták a Paksi Atomerőművet és megismerték az alternatív megoldások Magyarországra kialakított lehetséges verzióit. A képzés célja, hogy a KÖTHÁLÓ irodákban dolgozó tanácsadók naprakész információkkal tudják ellátni a lakosságot és a többi civil szervezetet.

A program célja a megyei bíróságok egyesületi nyilvántartásba vételi kérelmeivel kapcsolatos gyakorlatának felmérése volt. Az eddigi tapasztalatok szerint eltérő a jog-gyakorlat az országban, a program célja empiríkus adatok gyűjtése, visszacsatolás a bír