Küldetésünk

A kertvárosi területen 600 m2-es pihenőparkot alakított a bicskei alapítvány.

A Gyulai Református Iskola kertjében ökológiai bemutatókertet hoztak létre támogatásunkkal. A kertbe közel 100 növényfajt telepítettek, valamint madárvédelmi berendezéseket és padokat helyeztek el a helyszínen.

A környezeti neveléssel is foglalkozó iskola egy már korábban elkészített szabadtéri osztálytermének növényekkel való beültetésére kapott adományt.

Az Abonyi Gyermekekért Alapítvány fásítási programot szervezett, a tevékenységet összekötve egy „faültetési ceremóniának” elnevezett ünnepséggel.

A korábban a Zengőre tervezett NATO lokátorállomást most a Tubes hegyen szeretnék megépíteni. A beruházás mind a természeti környezetet, mind a társadalmat károsan érintené. Az Art-Éra Egyesület a Civilek a Mecsekért mozgalom tagjaként igyekszik megakadályozni az állomás megépítését. A projekt a társadalom mozgósítására és figyelemfelkeltésre, a radar elleni jogi lépésekre, valamint a radarral kapcsolatos kritikákat, érveket alátámasztó tanulmányok és elemzések együttesére építve kívánja elérni célját. Hosszú távú célja a részvételi demokrácia erősítése helyi szinten, összhangban egy fejlettebb politikai kultúra kialakításával.

Az alapítvány egy 2005-ben indított, EQUAL által támogatott programjának megvalósításában segített az Ökotárs. A visszatérítendő támogatás az esedékes részletek kifizetésének csúszása miatt keletkezett pénzügyi problémák áthidalásában segített.

Az alapítvány egy 2005-ben indított EQUAL által támogatott programjának megvalósításában segített az Ökotárs. A visszatérítendő támogatása az esedékes részletek kifizetésének csúszása miatt keletkezett pénzügyi problémák áthidalásában segített.

Az iskolai alapítvány 19 facsemetét és 800 tő fagyalt telepített a szülők, pedagógusok és a tanulók segítségével az iskola udvarára.

Az iskolát támogató alapítvány az adományból a hiányzó növényeket cserélte és pótolta. Ezen kívül füvesítettek, létrehoztak egy sziklakertet és padokat helyeztek el.

A Mezőcsáti kistérségben helyi termékek, szolgáltatások népszerűsítésére kiállítás és vásár rendezését, valamint a kistérség termékeinek, szolgáltatásainak feltérképezését, ezek alapján termék adatbázis létrehozását támogattuk.

A Körös-Maros Nemzeti Park tulajdonában lévő ősgyepen történő környezettudatos gazdálkodáshoz kapott támogatást Balog Zsolt.

Termelői, kereskedelmi és kutatási tapasztalatokra építve készítik elő egy új termékcsoport, az „ártéri pálinkák” bevezetését Nagykörűn. Ily módon lehetővé válik az ártereken meglévő, csak töredékeiben hasznosított, kiváló tulajdonságokkal rendelkező gyümölcsök feldolgozása és értékesítése.

A barcsi kereskedelmi szakképző iskola környezetét és udvarát a diákok részvételével és a Barcsi Városfejlesztési Irodával együttműködve rehabilitálták.

A biharugrai gazdálkodó juhállományának bővítésére illetve napelemmel működő villanypásztor rendszer kiépítésére kapott támogatást. Az újítások bevezetésével gazdaságosabbá teheti termelését, valamint képes lesz jobban kihasználni gyepterülete adottságait.

Egy régészeti parkban található, elmocsarasodott tómeder kotrásával halastó jöhet létre, támogatásunk segítségével.

A tiszaroffi tejgazdaság értékesítési hely kialakításához kapott támogatást.

A Borsodi-Mezőség vidékfejlesztési projektjeinek tervezését fogja segíteni a programon belül létrejövő külterületi földingatlan-adatbázis, melyhez a fejlesztési menedzsment, az együttműködő helyi szereplők fognak hozzáférni.

120 Borsod-mezőségi gazdaság kapacitásának felmérésére kapott támogatást a Böllérudvar Kft. A felmérés az ökológiai-mezőgazdasági szerkezetváltási és élőhely-rehabilitálási tervek végrehajtását alapozza meg.

A Buka Lajos tulajdonában lévő föld a „Natura 2000” hálózat kijelölt területei alá esik és a Körös-Maros Nemzeti Park veszi körbe. A biodiverzitás megőrzésének legjobb módja épp ezért ezen a területen a juhokkal való legeltetéses gazdálkodás. Ezen cél érdekében a farmer juh-állományának növelésére kapott támogatást.

A Globfesztet második alkalommal rendezték meg, hogy felhívják az emberek figyelmét a mindannyiunkat érintő globális veszélyekre és kihívásokra. A szervezők plenáris beszélgetésekkel, műhelyekkel és vitákkal kívánták ráébreszteni az állampolgárokat saját szerepükre, véleményük megfogalmazásának fontosságára. A Globfeszt keretében idén először szervezték meg az Állampolgári Tanácsot, amely egy egyenlő részvételen alapuló demokratikus döntési eljárás. A meghívottak hétköznapi állampolgárok, a téma pedig a klímaváltozás volt. Az ÁT célja, hogy hitelesen és érthetően fogalmazzuk meg a közösség véleményét, elvárásait a döntéshozók felé, illetve a hétköznapi emberek cselekvési lehetőségeit az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

A karcsai farmer gazdasága bővítését tudja megvalósítani a támogatás segítségével. A projekt során a területe lekerítését és egy híd felújítását is elvégezte.

2003-ban elkészült a Borsodi-mezőségi kistérség vidékfejlesztését megalapozó tanulmány: „Integrált vízgazdálkodási rendszer az árvízvédelmi, a természetvédelmi és a vidéki foglalkoztatási problémák egyidejű kezelésére” címmel. Jelen projekt célja a tanulmány kiterjesztése a kistérséghez később csatlakozott településekre.

A Csemete által 2007-ben rendezett Országos Találkozó résztvevőinek utazási költségeit támogatta az Ökotárs.

A Csemete és az iskola dolgozói valamint tanulói egy 3000 négyzetméteres területet rehabilitáltak. Az iskola hátsó udvarát a lakótelepen lakók számára is megnyitották.

Az ártéri gazdálkodók igényeit kielégítő faiskolában az ártéri körülményeket garantáltan bíró fafajtákhoz lehet majd hozzájutni Nagykörűn.

A Bődi István Falumúzeum kertjében alakított ki egy hangulatos kertet a múzeumot támogató szervezet és annak önkéntesei.

A Danó vendégház szilvalekvár főző helyiség építésére kapott támogatást. A termékeket főként turisták részére fogják árusítani, de egyben szeretnének hozzájárulni a hagyományos módszerekkel főzött „penyigei” vagy „nemtudom” szilvalekvár népszerűsítéséhez, fennmaradásához.

A helyi önkormányzat embereinek segítségével a Sport utca 908 hrsz. terület parkosítását végezték el Dévaványán. A területet füvesítéssel, növények telepítésével, valamint pihenő padok elhelyezésével rehabilitálták.

A Föld Szíve Pilisi Zöldút bemutatja majd a Dunakanyar-Pilis kistérség művészeti-, építészeti-, természeti örökségeit, hagyományait. A Zöldút előkészítéséhez az ESZKE Egyesület többek között értékleltárt készít a térségről, megtervezi a leendő túraútvonalakat, információs központot és projekt-irodát alakít ki, és kiadványokat készít.

Magyarországon több tízezer km kisvízfolyás található, melyek tekintélyes része drasztikus fizikai beavatkozáson esett át, ill. esik át több-kisebb rendszerességgel évről-évre: medrüket csak (egyfajta) vízgazdálkodási szempontból szabályozták, és annak megfelelően tartják fenn őket. A „rendezések” eredményei a mély, szűk, fátlan, trapezoid, esetenként burkolt medrek, melyeket sokszor 30 éves tervek alapján (1-5-30 évente) tartanak fenn. Ezen gyakorlat megváltoztatását úgy szeretné elérni az Élő-Táj, hogy egy új nemzeti szabványt dolgoz ki és vezettet be. Az új szabvány olyan értékelési és tervezési szempontokat határoz meg, melyek kevesebb fizikai változtatást eredményeznek az építés és karbantartás során. Az Ökotárs a szabvány bevezetésének költségeit fedezi.

Az Anyita-tó nyárigátján lévő szakadást az átbukó áradó és apadó víz folyamatosan rombolja, így nem érhető el a gazdálkodáshoz megfelelő vízszint. A projekt során a „szakadás”-t helyrehozták valamint a halágy kotrásával, kimélyítésével egy kis szigetet hoztak létre, mely elsősorban a madarak megfigyelésére szolgál majd.

2003 óta az Energia Klub képviseli hazánkat a kelet-európai, atomenergiával kapcsolatos együttműködésben. 2007-ben az összefogás fókuszában a régió atomenergiához kötődő bővítési tervei (új reaktorok építése, uránbánya) álltak. Az Ökotárs az Espooi folyamatokban és nemzetközi kampányokban való részvételt valamint egy nemzetközi weboldalhoz (www.nuclear-waste-watch.org) szükséges anyagok elkészítését támogatta.

Az új magyar energiapolitika megalkotása kapcsán egyre többször kerül elő a Paksi erőmű bővítése. Ezen tervek megakadályozására az Energia Klub széleskörű információs kampányt indított. A kampány célja, hogy az atomenergiával kapcsolatos objektív tényeket juttasson el a döntéshozókhoz, újságírókhoz, zöldekhez és a közvéleményhez.

A támogatott program célja az atomenergia szektor átláthatóságának növelése és a társadalmi részvétel biztosítása a döntéshozatalban. A cél érdekében az Energia Klub folyamatos kapcsolatot tartott a nukleáris hatóságokkal, parlamenti képviselőkkel, folyamatosan tájékoztatta a médiát, európai szervezeteket és az Európai Parlamentet. Emellett felkészítette az érintett hazai civil szervezeteket a témával kapcsolatban.

Vásárosnaményban az Eötvös József Általános Iskola területén egy többfunkciós pihenőparkot alakítottak ki, melyet az iskola tanulói mellett a városlakók is használhatnak. Az „Eötvös-park” létrehozásával rendbe hozták a területet, valamint növelték a zöld felületet e városban.

Családi méhészet kialakítását támogattuk, melynek során egy tájidegen szántóterületet alakítottak át méhészeti telephellyé őshonos növények telepítésével. A méhészeti termékeket a helyiek és a turisták körében szeretné árusítani a gazda.

A szintén Tarpán gazdálkodó Esze Tibor szarvasmarha vásárláshoz kapott támogatást. Gazdasága fejlesztése megalapozza családjának megélhetését.

Az építési törvény 2006-os módosítása vezette be a biológiai aktivitásérték fogalmát („egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték”), mely egy-egy településen nem csökkenhet. A számítás szabályait meghatározó ÖTM rendelet sem foglalkozik a szankciókkal, így nélkülözhetetlen a civil kontroll erősítése. A projekt keretében interjúk készülnek az érintettekkel a tapasztalatokról, melyek alapján letölthető (http://fenntarthato.hu) szakmai tanulmányt és civil útmutatót állít össze a FÖK. Végül tájékoztató szórólapon, és a pécsi OT városi környezet szekciójában ismertetik a projekt eredményeit.

A füredi egyesület a Tiszafüred központjában található tér és a mellette lévő iskola leromlott állapotú zöld területét hozta rendbe.

Tájhasználat-váltással gyepes élőhellyé alakítottak át Sárospatakon egy területet. Az Ökotárs a műveléshez szükséges állatállomány megvásárlását illetve a szükséges férőhelyek kialakítását támogatta.

Egy elgyomosodott legelőterület kitisztítása vált lehetővé támogatásunkkal. A legelőn többek közt egy gémeskutat valamint utakat is felújítottak, a vízelvezető árkokat megtisztították. A természetes egyensúlyt legeltetéses gazdálkodással fogják fenntartani.

Az Ökotárs támogatásával megnyíló bolt a Tisza menti településeken az ártéri gazdálkodásból keletkező termékeket kívánja árusítani. A pályázó reményei szerint a bolt katalizátorként fog hatni a gazdálkodók, mesterek, művészek és az érdeklődők, vásárlók között.

A gödöllői iskola körül egy a négy évszakot jelképező zöld területet, füves sport- és futópályát valamint egy korcsolyapályát alakítottak ki.

A projekt célja egy olyan tipizált mini olajüzem létrehozása volt, ami képes étolaj előállításán kívül egy gazdaság üzemanyag-szükségletének előállítására a gazdaságban megtermelt anyagokból (repce, napraforgó stb.) is. A pályázó az üzem építészeti-, technológiai-, gépészeti tervezésére, kivitelezésére, és a működés engedélyezéséhez szükséges jogi feltételek tervezésére kapott támogatást.

a támogatott program keretében 24 db fa és 166 db cserje került elültetésre. A helyi vállalkozók nagyban hozzájárultak a program sikeréhez földmunkagépeikkel.

Észak-Magyarországon a társadalmi kommunikáció - környezet és természetvédelmi témában - nem érvényesül megfelelően a régió egész területén. A szervezet az e régióban tervezett nagyobb beruházásokkal kapcsolatos környezeti érdekérvényesítést szeretné erősíteni. Ezért intenzívebbé tennék a település, megyei és regionális szintű adatkérést, és a jogi ügyfélként való bejelentkezések számát. A folyamat célja, hogy a tervezett beruházások esetében kiszűrjék a környezetre káros tevékenységeket, és pozitív irányban befolyásolják azokat.

A túrkevei szervezet a HOTEK-erdő 7 hektáros területére cserje és fafajokat ültetett, valamint takarítási napot szervezett. Támogatásunkból a területen működő madárrepatriáló állomás karbantartását, és a területre érkező látogatók kerékpár tárolását is megoldották.

Egy alapvetően mezőgazdasági termékeket előállító gazda állatállományának bővítésére, hagyományos Magyar Tarka tehenek beszerzésére kapott támogatást. A gazdaságban megmaradó takarmányt így a legkisebb kockázattal fogja tudni hasznosítani és újabb hús- és tejtermékeket tud előállítani.

A program célja a lakosság és azon civilek kapacitásának növelése akik hulladékégetők ellen szeretnének fellépni. Ehhez az alábbi témakörökben szerzett ismereteit, tapasztalatát szeretné megosztani a szervezet: médiamunka, jogi érdekérvényesítés, hulladékos szakmai háttér, akciószervezés, lakosság bevonása, nemzetközi kapcsolatok felhasználása.

A várpalotán működő szervezet a helyi általános iskola udvarán készített „zöld tantermet”. Ezen túlmenően a helyi családokkal és iskolásokkal összefogva fásított és családi sarkot is kialakított a támogatásból.

A Tubes-re tervezett Nato lokátor megakadályozására létrejött mozgalomhoz kapcsolódóan rendezték meg a Fegyvertelen Erők Napja antimilitarista eseményt. A szervezők arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy nem létezik pusztán „védelmi fegyver”, mivel minden fegyver hadászati célokat szolgál, s a radar is egy hadászati rendszer része. A békeakcióhoz más országokból is csatlakoztak, például a Czech Ne Zakladnám mozgalom, mely az amerikai rakétabázis telepítése ellen küzd.

A Kis-Tisza holtág partján működő panzió ökoturisztikai szolgáltatásainak bővítésére, egy kilátó és egy stég megépítésére kapott támogatást.

Tarpán igen jelentős közös használatban lévő elhanyagolt, cserjésedett kezeletlen gyep terület van, melynek következménye, hogy a táj elvesztette korábbi arculatát. Bár ezek a területek vízállásosak, de a tavaszi kiszáradás után kiválóan alkalmasak extenzív legeltetéses állattartásra késő őszig. A gyepek kezelését Kelemen Elek szarvasmarha legeltetéssel kívánja megoldani. Támogatást állományának bővítésére kapott.

A projekt egy szombathelyi parkerdő miatt indult el, mely megfelelő szabályozás híján tarvágásra került. A program célja, hogy gyakorlattá tegye az önkormányzatok részvételét a körzeti erdőtervezésben, és növelje a társadalmi nyilvánosságot a hasonló, mindenkit érintő ügyekben. A támogatást az önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel, erdőtervezőkkel való tárgyalásokra, közmeghallgatásokra, szakértői javaslatok kidolgozására és intenzív média munkára kapta a szervezet.

A Baranya megyében indított modell program a hulladékkezelés fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet, és az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokat szeretné bemutatni. A falu egyetlen civil szervezete előadásokat szervezett a szelektív hulladékgyűjtésről, és a szelektív gyűjtéshez szükséges edényeket (komposztáló, elemgyűjtő, közösségi szemétgyűjtők) helyezett el a faluban.

A fővárosi Fogócska utcai iskola kertjét a Pagony Táj- és Kertépítészeti Iroda tervei alapján alakították át.

A Tákoson található farmon extenzív állattartás megvalósítását támogattuk. A farmot nyári szállással valamint itatóval bővíti gazdája, a jelenlegi szántó művelési ágú területet gyep művelési ágú területté minősítteti át.

Őshonos tájgazdálkodást folytató gazda kapott támogatást ökológiai tartású mangalica tenyésztésre.

A tiszaújvárosi központtal működő szövetkezet arra kapott támogatást, hogy hatékonyabban tudja szolgálni a kistérség gazdáinak együttműködését.

A KÖTHÁLÓ többek közt szakértői, igazságügyi szakértői és jogi képviseletet nyújt a hozzá forduló állampolgároknak. Ezen szolgáltatásuk 2007-es évi költségeihez nyújtottunk támogatást valamint egy kiadványhoz, mely a hatóságok közzétételi hirdetmények megjelentetésével kapcsolatos gyakorlat fejlesztése érdekében készült a közhivatalnokok számára.

A kiskunlacházi egyesület a Lehár és az Erdei Ferenc utca sarkán lévő 3000 négyzetméternyi területet hozta rendbe. A teret fűvel és bokrokkal ültették be, a meglévő fás területet megtisztították, és sétaösvényt alakítottak ki rajta.

Az EU Víz Keret Irányelve előírásainak teljesítése a szubszidiaritás érvényesülése mentén lehet a leghatékonyabb. A helyi gazdák elemi érdeke, hogy saját hatáskörben oldják meg a felszíni vízkormányzás feladatait. A jelen projekt célja az önigazgató vízkormányzás alapját képező, a helyi érdekeltek felügyelete alatt működő víztársulat(ok) megtervezése.

A lovas sport népszerűsítésével foglalkozó szervezet a Duna-part parkosítását vállalta fel és valósította meg a helyiek lelkes segítségével.

Az Agrár-környezetgazdálkodási Program ÉTT zonális programjába belépett gazdák folyamatosan növelik legelő állatállományukat. A kistérség belső piacát ellátandó ezért szükség van egy időszakos üzemelésű, de EU megfelelőségű vágóhídra. A támogatott projekt során a térségben fellelhető hajdani vágóhidak egyikének reaktiválását megalapozó megvalósíthatósági tanulmányterv készült el.

Az ökoturizmussal foglalkozó alapítvány a helyi szereplők és tájépítészek segítségével új pihenőhelyet alakított ki kerékpárosok számára.

2007. március 4-ével 14 vasúti mellékvonalon szűnt meg a forgalom, ezzel 84 település 211 ezer lakosa számára szűnt meg a vasúti közlekedés. A helyettesítő buszjárat nem vált be. A lakosság közlekedési alapellátása romlott, nehezebben jut el iskolába, orvoshoz, munkába. A helyzet várhatóan még rosszabb lesz, mert a kisforgalmú buszjáratokat a volánvállalatok nem kívánják üzemeltetni, így számos falu maradhat tömegközlekedés nélkül. A fiatalok és a tehetősebbek nagyvárosokba költöznek. A 4000 lakosú Recsken például 100 eladó házat kínálnak a vonalbezárás óta. A projektben térségre szabva beadványokat, petíciókat készítenek térségre szabva, melyeket eljuttatnak az illetékesekhez és közjogi méltóságokhoz, emellett térségi fórumokat szerveznek.

A Márianosztrán található, több mint 100 éves Mária-kút újbóli üzembe helyezése és pihenőhely kialakítása a projekt célja. A kút és az asztalokkal, padokkal ellátott pihenőhely egyben a Duna-Ipoly Zöldút egyik állomása is lesz, információs táblákkal. A tábla egyik oldala a Mária-kút történetét mutatja majd be az arra járóknak, a másik oldala pedig a Duna-Ipoly Zöldutat. Ezenkívül szórólap készül a kút történetéről, a Zöldútról és a Márianosztrai turisztikai lehetőségekről.

A projekt a klímaváltozás kérdésében segíti elő a környezeti érdekérvényesítést, a megoldásban való társadalmi részvételt és a nyilvánosságot. Az Ökotárs támogatásával hozzájárult a Heathrow mellett megrendezett Climate Camp-en való részvételhez, a tábor folyamatának dokumentálásához és közzétételéhez. Az egyesület egy hasonló magyarországi eseményt szeretne kezdeményezni a Climate Camp-en szerzett tapasztalatok és információk birtokában.

Gazdasága fejlesztéséhez az alábbiakhoz kapott támogatást egy zalkodi gazda: istálló felújítása, kerített legelő kialakítása, mangalicahízó, ló, lószerszám, szekér vásárlása, szénatároló építése, Zalkod határában két hektárnyi ligetes kaszáló rehabilitációja, bemutató jelleggel történő kezelése.

Önellátó gazdaság kialakításához kapott támogatást Nedeczki Ferenc. Gazdálkodásában a műtrágya és gépek mellőzésével olyan gazdasági szerkezetet alakított ki, amellyel meg tudja valósítani az önellátáshoz szükséges komplex gazdasági egységet, és a gázolaj felhasználását is a minimumra csökkentette.

A Nyitott Kert Alapítvány egy bio-élelmiszer hálózatot üzemeltet, környezeti nevelési programokat vezet és fogyatékos embereket foglalkoztat. Új projektjük keretében környezet és egészségvédelemről szeretnének civil fórumot létrehozni Gödöllő és a környező települések részvételével. A támogatást csapatépítő tréning keretében stratégia tervezésre fordítják, valamint az együttműködést bemutató kampány költségeire.

A Borsodi-Mezőség farmigazgatási rendszerének előkészítésére irányuló projekt célja egy piaci alapon működő intézőhálózat kialakítása, mely kb. 1500-2000 hektáronként vagy 10-12 farmonként egy-egy intézőt tud alkalmazni.

Évek óta évente két (egy téli és egy nyári) élőfalu találkozón találkozik az a kb. 30 ember, akik „élőfaluban” laknak, azt kívánnak létrehozni, az élőfalvak számára valamilyen szolgáltatást nyújtanak, vagy csak érdeklődők. Az élőfalvak a faluközösség szintjén kívánják a helyi „fenntartható fejlődést” megvalósítani. Önellátásuk és önrendelkezésük fokozásával a külső függőség csökkentésére és – helyi szinten – az emberiség jelenlegi problémáinak enyhítésére törekednek. Az élőfalvakkal kapcsolatos problémáikat az élőfalu találkozókon beszélik meg, ahol fönntartják a személyes ismeretségeket és szervezik az – egyre gyakoribb – együttműködéseket.

Az intézet egyetemi hallgatók részére szervez kétszer öt napos képzést azzal a céllal, hogy elsajátítsák a fenntartható fejlődés rendszerszemléletű gondolkodásmódját, s önállóan tudják alkalmazni ezen ismereteket, nézeteket. Emellett részletesen megismerkednek a „Gömörszőlős, egy fenntartható falu” program működésével és tevékenységeivel, és így kedvük szerint a későbbiekben közreműködhetnek a falu és az alapítvány tevékenységében.

A Cserhát és Magyarország őshonos fáiból tervezett pihenőpark és arborétum létrehozását az iskolások bevonásával valósította meg az alapítvány.

34 db tenyésztésbe állítható magyar merinó anyajuh, valamint a minőség javítása érdekében 1 db törzskos vásárlását támogattuk Biharugrán.

A Környezetvédő Szervezetek Országos Találkozója 2008-ban Pécsett kerül megrendezésre. A rendezvényen több plenáris és szekcióülés ad lehetőséget a különböző szakmai vélemények ütköztetésére, és az OT szabályzatnak megfelelően kiválasztásra kerülnek az érdekérvényesítést ellátó delegáltak, akik a különféle környezetvédelmi szakmai bizottságokban látják el teendőiket. A 2008-as OT-t a tervek szerint gazdag kulturális és környezetvédelmi programok fogják kísérni a városban, így az ott élők is megismerkedhetnek az ökologikus gondolkodással. Az Ökotárs Alapítvány a rászoruló résztvevők útiköltségét támogatja.

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lesz. A kitüntető cím óriási megtiszteltetés, egyben soha vissza nem térő alkalom a súlyos gazdasági-társadalmi problémákkal küszködő város és térsége számára. Az EKF-program sikerességét erősen megkérdőjelezi a másik két kulturális főváros (Essen és Isztambul) vonzereje, emiatt Pécsen sokan kételkedve fogadják a városi vezetők optimista szólamait. A Pécsi Zöld Kör 2010-hez közeledve áttekinti, hogy milyen változások történnek majd a város megközelíthetőségét illetően. A legproblematikusabb kérdés e téren, hogy milyen hatásokkal fog járni a meglévő Pécs-Pogány reptér és a kifutópálya bővítése. Alapítványunk a tervezett reptérbővítés engedélyezési eljárásának nyomon követését támogatta.

Tiszadadán az Élő Tisza és a Holt Tisza között található egy erdő. Az osztatlan közös tulajdonú területből 45 ha erdő, 6 ha szántó és 4 ha rét. A termelőszövetkezet felszámolása után a szántó és a rét teljesen elvadult. A 10 hektáros területből még körülbelül 6 ha terület kaszálóvá helyreállítható lenne.

A Vásártér területrészen játszóteret alakítottak ki a gyermekek részére, mely közösségi térként az iskolai, óvodai programok mellett az idősebb korosztály pihenését is szolgálni fogja.

A budapesti szervezet a helyi játszótéren az alábbi munkákat végezte el: játszótér takarítás, játszóeszközök festése, fák, virágok és cserjék ültetése.

A Csicsergő Park kialakításával egy közösségi teret alakítottak ki Rédicsen. A parkban sétautakat alakítottak ki, padokat, szemeteseket helyeztek el, a zöld területet cserjék, virágok, fák ültetésével gazdagították.

A demokratikus átalakulás egyik sarokköve volt a Gabcikovo-Nagymaros vízlépcsőrendszer elleni nyilvános, civil fellépés. Ezek a tiltakozások ma is ösztönző példaként hatnak. A pályázattal érintett terület is a Duna jobb partjához kötött, bár az említett nagyberuházáshoz már nincs sok közük. Érint kilenc alsó-szigetközi települést (Bácsa, Gönyű, Györszentiván, Kisbajcs, Likócs, Nagybajcs, Nagyszentjános, Szőgye és Vének), ahol immár nemcsak országos, hanem profitorientált nyugati cégek készítenek elő konkrét beruházásokat. Olyan hatósági engedélyhez kötött létesítményekről van szó, amelyekre már beindultak a szokásos, kapcsolati rendszerű (elvi) engedélyeztetési folyamatok. A komplex program céljai, hogy a térségben tervezett beruházások megalapozott szakmai kritikáját és a lakosság körében végzett közvélemény-kutatás eredményét a beruházók és a döntéshozók elfogadják és beépítsék, valamint a Reflex közreműködésének eredményeként keressék a lehető legkisebb környezeti károkozást (BAT érvényesítése), és válasszanak konfliktusmentes alternatív megoldást, esetleg álljanak el a megvalósítástól.

Az üllési szervezet a Zöldövezet program segítségével 4 db padot, 2 db asztalt és 2 db hulladékgyűjtőt tudott elhelyezni, így a meglévő játékokkal pihenőparkká varázsolták a teret, amely családi programoknak adhat helyt.

A támogatott projekt célja a természeti értékek megtartása és természetes használata Mezőgyán községben, melyet a pályázó állatállomány bővítésével szeretne elérni.

A kalocsai szervezet a Föld Napja alkalmából szemétgyűjtést szervezett, valamint a belvárosi lakóközösség által parkosított játszóteret a Speciális Iskola diákjainak részvételével felújította.

Az Örökségeink Útján Zöldút egyik állomása, a Csadó-tanya az egyik legértékesebb vizes élőhely az Ipoly mentén. Kiváló a rálátás a vizes területre, ideális a madarászok és természetjárók számára. A támogatást egy madár megfigyelőhely kialakítására fordítja a Sugárkankalin Egyesület. A megfigyelőhely egyben pihenőhelyként is szolgál majd, a rönkasztalokkal, padokkal ellátott állomáshoz esőbeálló és kerékpártároló is épülni fog. A területen előforduló védett madarakról táblák tájékoztatják majd a kirándulókat.

Támogatásunkkal Szabó Antal meglévő juhállományát anyajuh és törzskos vásárlással bővítette. Telephelye kitűnő lehetőséget biztosít az extenzív juhtartásra, mivel a Körös-Maros Nemzeti Park tulajdonában lévő gyepterület veszi körül, ahol a legeltetési időszakban kint lehetnek az állatok, illetve a téli takarmány szükségletet is biztosítani lehet. A projekt a melléktermékként keletkező trágya hasznosításával is foglalkozik.

Az egyesület tagjai a helyi játszóteret parkosították, ahol elültettek 50 db fát, és 150 db cserjét helyi gazdálkodók és a Szikáncsi Részönkormányzat tagjai részvételével.

Egy induló méhészeti vállalkozás kapott támogatást Gelénes községben. A gazdálkodó 2,7 ha szántót vásárol meg és alakít át méhlegelőnek, valamint beszerzi a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. Termékeit elsősorban a helyi piacokon fogja értékesíteni.

A Tarpa Natura Kft. a helyben termett és feldolgozott gyümölcsök értékesítését végzi. Támogatásunkkal a vállalkozás a termékek ökológiai eredetére alapozva termék és csomagolásfejlesztést hajt végre.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférés a működő demokrácia alapja. Jelenleg az adatvédelmi biztoshoz érkező kérelmeknek csupán 10%-a vonatkozik közérdekű adatokra, és alacsony az adatszolgáltatás megtagadása miatt indított perek száma is. A TASZ ezen területen szerzett tapasztalataival a környezetvédő szervezeteket támogatná a közérdekű adatok kikérésében, adatmegtagadáshoz kapcsolódó perek lebonyolításában.

A Borsodi-Mezőség talpraálló gazdatársadalmában egy közösségi tulajdonú és üzemeltetésű terménytároló létrehozása nagy segítséget jelent. A támogatott projekt által ennek tervezése valósulhatott meg.

A Halbarát Víz program általános célkitűzése a természetvédelmi, ökológiai szempontok érvényesítése a horgászati hasznosítású állóvizek kezelésében, a jó ökológiai állapot elérése érdekében. Ez közvetlenül mintegy 300 000 horgászt és kb 1000 kezelő szervezetet, illetve közel ugyanennyi tavat, holtágat érint. A meghirdetésre tervezett „Halbarát Víz” címet és logót olyan horgászvizek kaphatják, melyek horgászati hasznosítása, állapota, a biológiai sokféleség fennmaradását szolgálja. A címet objektív értékelési szempontrendszer alapján egy civil, állami, gazdasági szektort és a sajtót képviselő szakmai szervezetek tagjaiból álló bizottság ítéli oda, a címet kapott kezelőket folyamatosan ellenőrizni fogják. A program fontos része a kommunikáció és média jelenlét. A címet szerzett vizek kezelői között díjakat is kisorsolnak melyeket részben szponzorok adnak (pl. horgászeszközök, őshonos halak telepítésére, természetvédelmi kezelésre, rehabilitációra adott támogatás).

A Karádi környezeti tájgazdálkodási és nevelési központot mintagazdasággá szeretnék fejleszteni üzemeltetői. Az Ökotárs a biztonságosabb állattartáshoz, és a hatékonyabb környezeti neveléshez szükséges fejlesztéseket támogatta.

Az egyesület tulajdonában levő vízterület (Árkus-ér) környezetének rendezése és halasítása. A területen 2006-ban kezdtek hozzá a rekonstrukcióhoz - kotrás, partrendezés, akácok kivágása, az őshonos fafajok (fűz, kőris, szil, kocsányos tölgy) meghagyása. A pályázatból haltelepítést és az önkéntes munkával készülő kerítés anyagának a megvásárlását (akácoszlopok) szeretnénk megoldani.

A 2000. évi árvíz után Tiszadobon átépítették a gátat. Ennek során az anyagnyerő helyeket a hullámtéren lévő vizes élőhelyekkel (kubikok és egy holtágmaradvány) 5ha kiterjedésű, 2km hosszú vízrendszerré alakították, két fokon át kötötték az élő Tiszához. A pályázatban a fokokat szeretnék szabályozhatóvá tenni és monitorozni, mely a kialakult rendszer hatását, halivadék összetételét és mennyiségét vizsgálná.

Tiszacsege és Egyek között, a mentett oldali volt ártérben 11 km hosszon 9 holtág, több lapos, morotvák és erek hálózata található. Ezek közül több helyen indultak ökoturisztikai fejlesztések. A pályázat az itteni kezdeményezések összefogását, bemutatását és fejlesztését szeretné segíteni.

Az egyesület Magyarországról első civil szervezetként - 2005. január 5-én 4000 debreceni állampolgár aláírásával megerősített petíciót nyújtott be az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. A beadvánnyal a szervezet célja, hogy a Debreceni Nagyerdőnek a Natura 2000 hálózatába kijelölt részeinek területi integritását és ökológiai állapotát megóvja. Az Ökotárs Alapítvány a jogi eljárás költségeit fedezte.

A Nagyerdei Parkerdő közlekedési csomópontjánál lévő terület parkosítására kapott támogatást a helyi szervezet.

Intenzív legelők extenzív művelésűvé alakítását támogattuk, így új élőhely kialakítása vált lehetővé. A meglévő gyepterület szélére mezővédő erdősávot telepítettek a gyepterület fenntartásához 4 Hereford szarvasmarhát vásároltak. Kiépítésre került továbbá egy karám, és a szakaszoló legeltetést biztosító villanypásztor rendszer.

Egy a tavaszi árvizek során gyakran vízzel borított terület erdővel való beültetését és a legeltetéses gazdálkodás kiterjesztését valósította meg a gazda a támogatott projekt során. Alapítványunk a juhállomány növelését támogatta.

Törös Bálint egy közös használatú gyep kezelésében tud közreműködni szarvasmarhával történő legeltetéses gazdálkodással. Állatállományának növeléséhez kapott támogatást.

A körmendi Várkert területén 8 takarítási akciót szerveztek, alkalmanként 50-80 fő részvételével. A területen padokat és hulladékgyűjtő edényeket helyeztek ki.

A szervezet célja a helyi teleház közösségi terének folytatása „zöld kuckókkal”, ahol bemutatásra kerülnének a hazai fák és cserjék, gyógynövények és madárvédelmi eszközök.

A pályázat célja Hajdú Bihar megye környezeti konfliktusaiban (Hőerőmű, TEVA Gyógyszergyár stb.) a lakossági érdekképviselet ellátása, a részvételre képesítés erősítése mind a civil szervezetek, mind a lakosság körében. Az alkalmazott módszerek adatgyűjtés, lakossági fórumok, gyárlátogatás, érdekképviseleti tevékenységek, előadások és internetes megjelenés volt.

Nagykörűn extenzív kecsketartás megvalósításához két és fél hektárnyi területet kerítettek el és gyepesítettek. A későbbiekben az így kialakított állománnyal az árterek elgazosodott területeinek kezelése valósulhat meg.

A program célja a fásítással és a park kialakításával az átmenő forgalom csökkentése, ezzel a helyiek életkörülményének javítása volt.

Az Egyesület a város főutcájának fásítását hajtotta végre több helyi vállalkozót is bevonva.

A kiskunmajsai egyesület az épülőben lévő kistérségi kerékpárút, a helyi keskeny-nyomtávú vasútvonal, a lovas-tradíció összekapcsolásával és egy együttműködési hálózat megteremtésére alapozva hozza létre a Tanyakör Zöldutat. A támogatott projektben többek közt a máig élő homokhátsági tanyasi pásztor és lovas kultúrát is szeretnék bemutatni.

A „Városliget” elnevezésű program során megtörtént a zöldterület fásítása, szeméttárolók pótlása, padok kihelyezése és festése, valamint a park takarítása.

Az EU közeljövőre vonatkozó szállításfejlesztési tervei részeként növelni kívánja a hajón való szállítás arányát. Ezen tervek szerint jönne létre a Rajna Majna Duna csatorna. A dunai rész erősen érintett a fejlesztési tervekben, melyek a belvízi hajózás arányát kívánják növelni a Duna hajózható részének növelésével. A kapacitás növelés természetesen súlyos beavatkozásokkal járna a folyó természeti értékeit és ökológiai szolgáltatásait illetően. A Védegylet nemzetközi összefogást kezdeményezett az ügy kapcsán, melybe a Duna országok civil szervezeteit vonja be. Egy konferencia keretében elkezdték egy stratégia kidolgozását a Duna medencéről, és műhelymunkák keretében elkezdték a nemzeti szintű Duna-stratégiák harmonizálását.

A projekt olyan ártéri tájgazdálkodás bevezetését és fenntartását célozta meg, mely a Tisza mentén elhelyezkedő árterületek környezetkímélő fenntartásán alapulva elősegíti az extenzív földhasználatra való áttérést.

A nagykörűi vállalkozás ökológiai termelésű gyapjút állít elő. Támogatásunkkal a gazdálkodás nemezkészítő műhellyel bővül, a vállalkozásban résztvevők pedig kitanulják a nemezelés mesterségét.

A Babakocsisok demonstráció célja a városi-gyalogos, elsősorban babakocsis közlekedés könnyítése és akadálymentesítése, valamint az illetékes várospolitikusok figyelmének felkeltése a vonatkozó EU-s jogszabályok betartására.

Az egynapos akció során a Critical Mass biciklis felvonulás résztvevői között egy előzetesen feldarabolt óriásmatrica részeit osztották szét, melyet a résztvevőknek a célba való beérkezéskor az ott álló molinóra kellett felragasztaniuk számozás alapján a megfelelő helyre. A matricák által kiadott kép üzenete a klímaváltozás és a közlekedés kapcsolatára utalt. Ez a kép azonos volt a ZöFi által kiadott Autóirtó újság aznap megjelent számának borítóján lévő képpel. A helyszínen a ragasztgatás közben és után zene, kávézó és vetítés színesítették a programot.

Az Zöld Kapcsolat az Észak-Magyarországi régióban ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet, mely szolgáltatás iránt a lakosság igénye egyre nő. A szervezetet abban támogattuk, hogy eme kapacitását növelni tudja, hogy minél több esetben tudjon segíteni a hozzá fordulókon.

A Zöld Kapcsolat Egyesület a Zempléni Hegységben tervezett szivattyús energiatározós beruházásokat szeretné megakadályozni. A projekt során nemzeti és regionális zöld szervezetekkel alakít ki együttműködést az energiapolitika és stratégia területén, informálja az érintetteket (lakosság, önkormányzat, állami intézmények, befektetők) és tárgyalásokat kezdeményez velük valamint jogi lépéseket tesz az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan. Részleges eredménynek mondható, hogy 2007-ben a Környezetvédelmi Hatóság a két tervezett beruházásból egyet elutasított.

Egy hulladékégető beruházás kapcsán a társadalmi nyilvánosságot és részvételt szeretné erősíteni a szervezet. A lakosság tájékoztatása mellett népszavazást kezdeményeztek, melyhez pár hét alatt több ezer aláírást gyűjtöttek össze. Emellett a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Társulás településeinek vezetőivel is egyeztettek, hogy valódi együttműködést alakítsanak ki a hulladékgazdálkodási terv megvalósítására. A pályázók erőfeszítéseit siker koronázta amikor a Környezetvédelmi Hatóság visszavonta a hulladékégető tervének engedélyét.

A Cserháti Zöldút előkészítését a Zöld Szerpentin Kht. koordinálja. Első fázisként a Zöldút kialakításának munkaterve készül, mely azoknak a magánembereknek, szervezeteknek, intézményeknek, önkormányzatoknak fog útmutatóul szolgálni, akik részt kívánnak venni a Cserháti Zöldút kialakításában. A munkaterv készítésében részt vesznek a helyi lakosok, környezetvédelemi szakemberek, aktív természetjárók. A projekt eredményeként létrejön egy szövetség a Zöldút kialakítására.

A pályázat célja a Zsámbéki-medence településeit összekötő Buda-vidék Zöldút kialakítása. Az átalakítás nélkül használható utak feltérképezése és kijelölése mellett, ahol szükséges, a lehető legkisebb környezeti változtatással, használhatóvá teszik a nehezebben járható szakaszokat is. Az útvonalra felfűzik a szép kilátópontokat, műemlékeket, „nyitott műtermeket”, lovaglási lehetőséget, „lókikötőket”, vendéglátó helyeket, vagy akár szálláshelyeket, borospincéket. Cél a térség turisztikai szolgáltatóinak és őstermelőinek bevonása. A projekt során elkészül az útvonalakat jelölő táblarendszer és egy térképpel ellátott népszerűsítő kiadvány.

Bizonyos ártéri élőhelyeken a legeltetéses állattartás az egyik legoptimálisabb természetvédelmi kezelési módszer. A pályázó arra kapott támogatást, hogy a tulajdonában lévő, évtizede használaton kívüli hodályt megjavítsa, és juh állományát bővítse. Ily módon lehetővé válik az eddig használaton kívüli terület megfelelő kezelése.

Tiszavalk és Tiszadorogma nagy hagyományokkal rendelkeznek a gyékény és kosárfonás területén. E jellegzetes ártéri foglalkozások megőrzése akkor lehetséges, ha termékeik eladhatóak, megfelelnek a mai igényeknek. A projekt során a szervezők a Magyar Iparművészeti Egyetemmel és egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező németországi szakközépiskolával alakítanak ki kapcsolatot és szerveznek tanulmányutat és tanfolyamokat a diákok részére.