2006-ban 15 évesek lettünk! Másfél évtized nagy idő, különösen egy civil szervezet életében – mi is sokat változtunk, de alapvető célkitűzésünk máig azonos maradt. 1991-ben az Ökotárs elődje, az Autonómia Alapítvány keretében működő Partnerség Program azzal a szándékkal kezdte meg munkáját, hogy az akkor még csak alakuló magyar környezetvédő mozgalom szervezeteit segítse adományokkal, képzésekkel és egyéb eszközökkel. Az Ökotárs azóta is hathatósan segíti Magyarországon a demokrácia, a társadalmi nyilvánosság és a közösségi élet megerősödését, illetve a környezetre való odafigyelés, a „zöld gondolkodás” színvonalának emelését. Erről tanúskodik a fennállásunk óta támogatott 1385 darab pályázat és szétosztott 492 508 097 forint is. Munkánk további elismerésének tekintjük azt is, hogy három és fél évvel ezelőtt bennünket kért fel a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe a civil nonprofit szektorra vonatkozó joganyag átalakításának segítésére (jelen beszámolónkban erről is áttekintést adunk). Ám minden siker ellenére sem gondoljuk, hogy küldetésünket befejezettnek nyilváníthatjuk, sőt, úgy látjuk, hogy a demokrácia fejlesztése és a környezeti tudatosság erősítése ma sok tekintetben aktuálisabb, mint valaha.
Meggyőződésünk, hogy mindig is szükség lesz olyan kisebb, de rugalmas és felhasználóbarát adományozókra, mint amilyen az Ökotárs. Az állami és EU források ugyanis számos okból (melyekről már sokan, sok helyütt értekeztek) nem vehetik át teljes egészében a civil szféra – és benne a környezetvédők – támogatásának feladatát, és ez tulajdonképpen jól is van így. Nem tartanánk helyesnek, ha a civil szervezetek az állam „meghosszabbított karjává” válnának, s ha kizárólag az általa meghatározott feladatokat látnák el, hiszen ezzel egyik alapvető küldetésüket adnák fel: a döntéshozók és a hatalmi szféra feletti civil kontroll gyakorlását, illetve a közösségi önszervezés, a jó értelemben vett „civil kurázsi” kiteljesítését. De az ilyen feladatokat ellátó szervezetek gyakorta nem „divatosak”, nem illeszkednek az aktuális, gyakran változó támogatói elvárásokhoz. Ugyanakkor egyetlen civil szervezet sem létezhet a helyi és a szélesebb társadalom támogatása nélkül, sem anyagi, sem más értelemben. Ekkor viszont felmerül a kérdés: hogyan válassza ki a leendő adományozó a sok-sok fontos ügy és szervezet közül azt, amely leginkább érdemes támogatására? Mi garantálja, hogy adománya valóban az általa fontosnak tartott célt szolgálja? Ebben szeretnénk mi, az Ökotárs alternatívát kínálni bármely jelenlegi vagy jövőbeli adományozónak: működésünk másfél évtizede alatt kiérlelt adományi rendszerünk garantálja, hogy a felajánlott anyagi források átlátható és követhető módon csakugyan oda jussanak el, ahol a legjobban és hatékonyabban hasznosulnak, vagyis éppen azokhoz, akik „a legtöbbet hozzák ki” belőle.
Szűkebb szakterületünkön, a környezetvédelemben az elmúlt néhány évben egyre erősödő tendenciaként tapasztaljuk az intézményrendszer meggyengülését (avagy szándékos gyengítését), a környezeti szempontok és érdekek visszaszorulását. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor valamilyen markáns beruházói vagy infrastrukturális szándékkal kerülnek ütközésbe. Pedig – amint ezt számos példa bizonyítja – a környezeti szempontok figyelmen kívül hagyása előbb vagy utóbb a szűken vett gazdaság szempontjából is káros lesz. A helyi társadalom bevonásának, meghallgatásának mellőzésével pedig a „több szem többet lát” elvéből adódó lehetőségét szalasztja el a döntéshozó, arról nem is szólva, hogy a későbbiekben számolhat az ellenkezés tartós fennmaradásával. Ennek fényében alakítjuk át saját adományi programunkat: az idei évtől még jobban előtérbe helyezzük a környezeti érdekek érvényesítését és a helyi konfliktusok megoldását szolgáló konkrét tevékenységeket, emellett azonban törekszünk olyan új források bevonására, amelyek segítségével a környezet- és természetvédő tevékenységek minél szélesebb spektrumát támogathatjuk.
15. születésnapunkat számos régi és új barátunk, támogatónk és adományozottunk körében ünnepeltük meg november elején. A köszöntés mellett azonban kihasználtuk együttlétünket arra is, hogy közösen elemezzük az Ökotárs és a hazai civil társadalom közelmúltját, jelen helyzetét és kilátásait. Bár a jövőbelátásra egyikünk sem képes, annyi bizonyos, hogy a hazai civil szektor egészével együtt mi is változások előtt állunk, és csak reménykedhetünk, hogy az ünnepség bizakodó hangulata és az elért eredmények felett érzett büszkeség fogja jellemezni elkövetkező éveinket is!