Küldetésünk

A zöld mozgalom erősítésén, támogatásán keresztül kívánunk hozzájárulni egy környezettudatos, a nyilvánosság részvételén alapuló demokratikus intézményrendszer és társadalom kialakulásához.

A környezetvédő mozgalom fejlődését adományokkal, tréningekkel, ösztöndíjas programokkal és szükség szerint szakértői, illetve technikai segítségnyújtással kívánjuk elérni.

A 2003–2006 közötti időszak civil média-megjelenéseinek áttekintése

A civil szervezetekkel kapcsolatos érdekérvényesítés egyik meghatározó alapja a civil média-megjelenések vizsgálata. Egy átfogó, hosszabb lobbifolyamat során a mindenkori nyilvánosság előtt a civilekről kialakított kép fontos információforrással bír mind a szakértők, mind pedig a tényleges döntéshozók számára. Ezért az Ökotárs Alapítvány 2003. augusztus 1. óta folyamatosan mérte, nyomon követte a civil szervezetekkel, a civil szektorral kapcsolatos megjelenéseket a magyarországi médiumokban, valamint elemezte azokat.

Az alábbiakban az elmúlt három és fél év civil média-megjelenéseinek összefoglalói alapján leszűrhető tapasztalatainkat, észrevételeinket foglaljuk össze.

I. A vizsgált időszak, a szemlézett médiumok

A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. közötti időszakban az Ökotárs Alapítvány heti rendszerességgel követte nyomon, és heti bontásban elemezte a médiában megjelenő civil eseményeket. A vizsgálat egyaránt kiterjedt a nyomtatott és az elektronikus médiumokra, úgy az országos, mint a vidéki sajtótermékekre.

Az összefoglalókban, valamint az alapul szolgáló egyes tanulmányokban a civil szervezetek nyilvánosságbeli szereplését nem elsősorban tartalmi szempontból értékeltük. Elemzéseink elsősorban kvantitatív és nem kvalitatív szempontok alapján épültek fel. Azonban minden esetben fontos szerepet játszott, hogy a magyarországi fogyasztói – olvasói, hallgatói – szokásoknak megfelelően súlyozzunk az egyes megjelenések között. Mindezek mellett a jelentősebb civil ügyek média-megjelenéseinek elemzésekor az esetleges értékítéletekre vonatkozó újságírói megjegyzéseket, a nyilvánosság reakcióit is feltüntettük.

Mindezek mellett kiemelendő, hogy a vizsgált időszakban több olyan lobbiakció és érdekérvényesítő kezdeményezés zajlott, melyek önmagukban eredményesnek tekinthetők, de a széles nyilvánosság elé nem jutottak el.

Az alábbi felsorolás a szemlézett médiumok listáját tartalmazza.

Országos televíziók: ATV, Duna TV, Echo TV, HírTV, m1, RTL Klub, tv2

Országos és hírrádiók: Budapest Rádió, Civil Rádió, Danubius Rádió, Gazdasági Rádió, InfoRádió, Klubrádió, Kossuth Rádió, Rádió C, Rádió Café, Sláger Rádió

Országos napilapok: Blikk, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Metro, Napi Ász, Népszabadság, Népszava, Színes Bulvár Lap

Vidéki napilapok: 24 Óra, Alföldi Lapok, Békés Megyei Napló, Déli Hírlap, Délmagyarország, Délvilág, Dunántúli Napló, Dunaújvárosi Hírlap, Észak-Magyarország, Fejér Megyei Hírlap, Hajdú-Bihari Napló, Heves Megyei Hírlap, Jászkun Krónika, Kecskeméti Lapok, Kelet-Magyarország, Kisalföld, Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, Miskolci Tipp, Napló, Nógrád Megyei Hírlap, Nyíregyházi Tipp, Petőfi Népe, Somogyi Hírlap, Szerencsi Hírek, Tolnai Népújság, Új Heti Hírnök, Új Néplap, Új Pest Megyei Hírlap, Vas Népe, Zalai Hírlap

Internetes portálok: Index, [origo], napilapok, televíziók és rádióadók online változatai

Hetilapok: 168 Óra, Élet és Irodalom, Figyelő, Kreatív, Hetek, HVG, Heti Válasz, Magyar Demokrata, Magyar Fórum, Magyar Narancs, Üzleti 7, Vasárnap Reggel, Vasárnapi Hírek

II. Fokozódó civil jelenlét a médiában

Az elmúlt évek során rendkívül jelentős szerephez jutottak a civil szervezetek a magyarországi médiumokban: a média nagyobb számban foglalkozott a civil szervezetek kezdeményezéseivel, az egyes társadalmi változások, jogszabályváltozások kapcsán gyakrabban kérték ki az újságírók a civil szakértők véleményét. A civil szervezetek észrevételei – a közigazgatási szervekkel való együttműködés elmélyülése révén – nagyobb súllyal jelentek meg olyan kérdésekben, mint a fogyasztóvédelem, az emberi jogok vagy a környezetvédelem. Ugyanakkor több esetben bebizonyosodott, hogy a közigazgatási intézmények által a civil nonprofit szervezetekkel kezdeményezett széles körű egyeztetések elsősorban PR-események voltak, s mint ilyen a médiában játszott szerepük a megjelenések tekintetében lényegesen jelentősebb volt, mint az egyeztetések tényleges szakmai vonatkozásai.

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években a civilekről pozitív kép alakult ki, szakértői véleményük számos esetben az újságírók, szerkesztők kifejezett kérésére – és nem a civil szervezetek médiaszervezése révén – jelent meg a sajtóban. Olyan állandó civil szereplői vannak a hazai médiumok hír- és háttérműsorainak, mint például az Ökotárs Alapítvány által támogatott Energia Klub, vagy számos kérdésben az alapítvánnyal együttműködő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), illetve a Védegylet.

Ezzel egyidejűleg a civil szervezetek sajtómegjelenésekor számos értelmezési nehézséggel kellett szembenézniük a médiumoknak és a nyilvánosságnak egyaránt. A magyarországi közéleti-politikai események hatására – így az országgyűlési képviselő-választásokat megelőző kampányban, a második Gyurcsány-kormány reformintézkedései kapcsán stb. – jelentős számban léptek fel olyan, magukat civil szervezetként meghatározó, megjelenítő szervezetek, amelyek a politikai pártok szócsöveiként a politikai ellenfél véleményét közvetítették a nyilvánosság elé. Ennek eredményeként politikai üzeneteket megfogalmazó „civil szervezetek” jelentős mértékben kiírták magukat a médiában, és – a valódi civil szervezeteket sújtva – szinte a teljes szektort elértéktelenítették bizonyos időszakokban. A médiumok (egy része), bár többször utaltak rá írásaikban, hogy egyes szervezetek elsősorban a pártok holdudvarainak részét képezik, továbbra is civil szervezetként jelölték meg a fenti szervezeteket.

A 2003. augusztus 1. és 2007. február 28. között végzett elemzéseink egyértelműen azt igazolják, hogy a magyarországi médiumok civil beszámolói – több szempontból is – átstrukturálódtak.

1. A vidéki, megyei médiumok mellett az országos terjesztésű médiumok is egyre nagyobb számban közöltek civil híreket. Általánosságban elmondható, hogy az országos médiumok nagyobb arányban számoltak be határozott lobbiüzenetet tartalmazó civil hírekről, kezdeményezésekről (például demonstrációkról, nyílt levelek kiküldéséről, petíciókról stb.). Míg a vidéki lapok elsősorban – földrajzilag – egy szűkebb közösség számára közvetítettek helyi információkat (például a helyi kulturális szervezetekről stb.). Emellett természetesen a jelentősebb országos hírek is megjelentek a megyei napilapokban, azonban azok súlya általában kisebb volt, mint a lokális civil híreké.
2. A nyomtatott és az elektronikus médiumok sajátosságainak köszönhetően a nyomtatott sajtóban folyamatosan magasabb volt a civil szervezetekkel kapcsolatos beszámolók száma, mindemellett a hírek hossza is rendkívül eltérő volt az elektronikus médiumokhoz viszonyítva. Hosszabb terjedelmű anyagokat általában az írott sajtó vagy az online médiumok jelentettek meg, míg a televízió-csatornák és rádióadók általában röviden számoltak be a civil kezdeményezésekről.
3. A vizsgált időszak első évében a lobbi szempontból releváns hírek száma viszonylag alacsony volt (havi 100–150 megjelenés), majd hirtelen emelkedést követően a havi 250–280 megjelenés körül állt meg. Ezzel egyidejűleg a lobbi szempontból nem releváns hírek száma is emelkedett. A lobbi szempontból releváns – és a szerkesztők által is fontosnak ítélt – civil kérdések, események akár hosszabb terjedelmű cikkek és riportok megjelenését eredményezték, míg mások legfeljebb úgynevezett „mínuszos hír” formájában jutottak megjelenéshez.

III. A civil ügyek sokszínűsége

A civil ügyek a 2007-es évhez közeledve sokszínűvé váltak, számos olyan civil kérdés jelent meg ebben az időszakban, amelyek folyamatos, erőteljes médiajelenlétükkel a társadalom széles rétegeit elérték.

A 2003–2007. közötti időszakban rendszeresen jelen voltak a médiában a civilek finanszírozásának kérdései, újra és újra felszínre kerültek a civil szektor fenntarthatóságát – anyagi értelemben – veszélyeztető nehézségek és az új pályázati lehetőségek. Ebben a témakörben a 2003. és 2004. év folyamán az NCA pályázati forrásai, majd ezt követően az európai uniós operatív programok forrásai bizonyultak leginkább népszerűnek – a média-megjelenések tekintetében is. További kiemelkedő kérdés volt a civil szervezetek helyi önkormányzati finanszírozása, amiről elsősorban a vidéki médiumok adtak számot.

Jelentős médiavisszhangot generáltak a környezetvédő szervezetek által indított – majd szélesebb támogatói kört maguk köré gyűjtő – tiltakozó akciók. A legsikeresebb civil kezdeményezés kétségkívül a „zöldekhez” köthető. A Zengőre tervezett NATO lokátorállomás építése elleni tiltakozások mind tartalmi, mind pedig kommunikációs szempontból sikerrel zárultak. Az Ökotárs Alapítvány médiaelemzéseinek 2003. augusztusi megkezdése óta nem telt el úgy hónap, hogy a Zengő, illetve a NATO-lokátorállomás környezeti hatásainak kérdése, azok vizsgálata ne jelent volna meg a médiában.

Rendkívül jelentősek voltak a potenciálisan újabb tiszai katasztrófával fenyegető, tervezett verespataki aranybányában alkalmazott cianidos kitermelési technológia környezeti hatásaival kapcsolatos megjelenések, vagy a Paksi Atomerőmű meghibásodásával kapcsolatos hírek és a civil küzdelmek az atomerőműben történtek megismerhetőségéért.

Természetesen a kreatív civil kezdeményezések, megdöbbentő PR-akciók is fontos területet fedtek le, foglaltak el a civil szervezetek kezdeményezéseiről szóló beszámolók között. Mint ahogyan a világ minden pontján, Magyarországon is rendszeresen figyelem kísérte a média a nemzetközi szervezetek, így a Greenpeace vagy az Amnesty International magyarországi szervezeteinek akcióit. Megdöbbentő demonstrációikkal, akcióikkal azonban a magyar szervezetek sem maradtak el külföldi társaiktól: a családon belüli erőszak ellen harcoló Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) rendszeres figyelemfelkeltő tüntetései, illetve a liberálisabb drogszabályozásért fellépő Kendermag Egyesület akciói, vagy a régi pesti zsidónegyed megóvásáért küzdő ÓVÁS! Egyesület ötletes kezdeményezései minden esetben élénk érdeklődésre tartottak, tarthattak számot.

Egyre nagyobb horderejű, alapvetően politikai kezdeményezések generáltak valódi civil vagy alapvetően politikai akciókat. 2005. elején az agrárdemonstráció, majd 2006. folyamán a Gyurcsány-kormány gazdasági intézkedéseivel szemben fellépő szervezetek eredményeztek akcióikkal jelentős számú média-megjelenést.

IV. A civil újságírás hiányosságai

Azzal egyidejűleg, hogy a civil kérdések egyre nagyobb számban jelentek, jelennek meg a médiumokban, a szerkesztőségek és a műsorstruktúra folyamatos átalakulása révén, a civil szervezetekkel, a civilek által felkarolt legfontosabb kérdésekkel foglalkozó műsorok száma alacsony, és egyre csökken. A közszolgálati médiumok kötelezettségeik révén biztosítanak műsoridőt a civil – elsősorban környezetvédelmi – műsorok számára, azonban a kereskedelmi médiumok esetében a civil műsorok száma elenyésző, a meglévő „civil” műsorok, így a környezetvédelmi és az esélyegyenlőségi kérdéseket bemutató műsorok megszűnnek.

Emellett a belpolitikai szerkesztőségekben a civil nonprofit szektorral foglalkozó újságírók száma csökkent – vagy elhagyták a szerkesztőséget (például Magyar Hírlap), vagy más témákat vettek át, háttérbe szorítva ezzel a civil kérdéseket. Sajnálatos módon napjainkra az a vélekedés kezd elterjedni az újságírók körében, mely szerint a civil szervezetek tevékenységével foglalkozni, „civil újságíróként” dolgozni kevéssé jelentős, mivel maga a szektor kiüresedik, akárcsak a szakszervezetek, s ily módon a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos újságírás.

A 2006-ban tapasztalható politikai feszültségek – civil megjelenések szempontjából – negatív következményei vélhetően a közeljövőben már nem éreztetik hatásukat. A közvélemény-kutatók felmérései egyértelműen igazolják, hogy „januárra azonban mintha a politikai közhangulat is visszatért volna a normális kerékvágásba: a drámai szövegek és képek, a durvaságok mindinkább elhalványulnak az emberek emlékezetében, és a politikai preferenciákat újra az általános elégedetlenség alakítja” (Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet: Borúra ború – januári felmérés a politikai közhangulatról).

A fentiek következtében úgy véljük, a nyilvánosságban tapasztalható apátia hatására a szerkesztőségek is visszatérnek az eredeti, a civil szféra számára jelentősen kedvezőbb megjelenési struktúrához. Azzal egyidejűleg azonban, hogy a civil szektor megjelenései ismét emelkednek, rövid távon nem várható a 2005. második felében tapasztalható szintre való visszatérés. Továbbá hosszú távon is csak akkor lehetnek sikeresek a civilek a médiában, ha a médiumok változása mellett a civilek előremutató kezdeményezéseikkel, és nem folyamatos, utólagos, gyenge reakciókkal igyekeznek elérni céljaikat.